Gábriel Péter elmondta: a jövõben a lakossági fogyasztás bõvül, amelyet az is alátámaszt, hogy a foglalkoztatottság tovább erõsödhet, melyet a közmunkaprogramok mellett a versenyszféra létszámbõvülése is támogathat. A GDP növekedésével párhuzamosan a vállalatok munkaerõ iránti kereslete is emelkedhet, és így a munkanélküliségi ráta tovább mérséklõdhet.

A feszesebb munkaerõpiac, a nagyobb vállalati jövedelmezõség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozza - mondta a szakértõ. Kifejtette: a költségek lassú emelkedésével és az élénkülõ kereslettel összhangban az infláció csak fokozatosan emelkedhet a cél közelébe.

A jelentés összeállítói szerint a gazdasági bõvülés lehetõségeivel összhangban az EU átlagát meghaladó növekedés fennmaradhat, de jövõre üteme mérséklõdhet a szûkülõ finanszírozási lehetõségek következtében, 2016 második felétõl azonban a hitelezési aktivitás erõsödésével és az EU források ismételt elindulásával javulhat a gazdasági növekedés üteme.

Rámutatott: a világpiaci nyersanyagárak csökkentek az elmúlt hónapokban, ezzel összhangban az inflációs várakozások változatlan szinten maradtak az elmúlt hónapokban. Hozzáfûzte: a feltörekvõ gazdaságok folyamatai mérsékelhetik a világgazdasági növekedést, ezen országok gazdaságának lassulása közvetlenül és közvetetten is érintheti a magyar gazdaság teljesítményét.

Az inflációs folyamatokat és várakozásokat az is lényegesen befolyásolja, hogy a jegybank júniusi feltételezéseinél érdemben alacsonyabb világpiaci olajár várható - jegyezte meg. Gábriel Péter elmondta: a jövõ gazdasági folyamatait tekintve az MNB szakértõi bõvülõ vállalati hitelállománnyal számolnak, viszont az uniós forráslehívások 2013-2015. évi csúcsa után jövõre jelentõsen jövõre csökken az EU-s pénzek beáramlása.

Kiemelte: a lakossági fogyasztás mellett a nettó export járulhat hozzá leginkább a növekedéshez, a kereslet élénkülésével fokozatosan emelkedhet a maginfláció, de az infláció csak 2017 második felében kerülhet a cél közelébe. Rámutatott: az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad, idén a jegybank szakértõi idén 2,4 százalékos, jövõre 2 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási deficitet prognosztizálnak.