Több generációról is gondoskodunk
A mindennapi költségek, élelmiszer és rezsi kiadások mellett további felelõsség és terhek is hárulnak a 25-55 éves korosztályra: anyagilag támogatniuk kell gyermekeik boldogulását, de az alacsony nyugdíjak miatt gyakran a szüleiket is – - ez derül ki a Groupama Biztosító megbízásából a GfK által a 25-55 éves internetezõ lakosság körében készített kutatásból.
A gyermekekrõl való gondoskodás ideje az elmúlt években jelentõsen kitolódott, a kutatásban a válaszadók legnagyobb százalékban (38 százalék) azt mondták, hogy gyermekünket addig kell támogatni, ameddig önálló keresetre nem tesznek szert, azaz átlagosan 23 éves korukig. Sokan (a válaszadók 31 százaléka) vallják ugyanakkor azt, hogy a gyermekeket mindig kell segíteni anyagilag, függetlenül attól, hogy milyen korban vannak, vagy, hogy milyen jövedelemmel rendelkeznek.
A gyermekek mellett sokan érzik kötelességüknek a szülõkrõl való gondoskodást is. Legtöbbjük (77 százalék) a lelki törõdést, illetve a mindennapi feladatokban való segítséget (66 százalék) említi, ugyanakkor a válaszadók 41 százalék gondolja úgy, hogy anyagilag is támogatnia kell idõs szüleit. Mindezek mellett nem meglepõ, hogy a válaszadók kétharmada (64 százalék) gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog, és 53 százalékuk gondolja úgy, hogy kényszerbõl.
A többség megfontoltan költekezik
A válaszadók 80 százaléka szerint a pénzügyi jövõ biztosításához megfelelõ jövedelemre van szükség. Legtöbbjük (87 százalék) - saját vélekedés alapján - megfontoltan költekezik: ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy figyelik az akciókat (73 százalék), illetve az alacsonyabb árfekvésû boltokban vásárolnak (55 százalék), 39 százalékuk pedig a napi létfenntartáson túl nagyon meggondolja, hogy vegyen-e bármit is. A lakásuk rezsiköltségeire is odafigyelnek a válaszadók: 37 százalékuk energiatakarékos készülékeket használ és takarékoskodik a vízzel. A válaszadók 20 százaléka háztartási naplót is vezet a költségeirõl, hogy jobban tudja tervezni kiadásait. Mindössze a kutatás résztvevõinek 2 százaléka mondta azt, hogy nem figyel a kiadásaira.
A megkérdezettek fele (47 százalék) az elõre nem látható problémákra igyekszik félretenni, ami legtöbbször kisösszegû készpénzben vagy folyószámlán tartott megtakarításokat jelent.
A válaszadók egyharmada (32 százalék) a létfenntartási költségeket próbálja megtakarításaival pótolni egy esetleges jövedelem kiesés esetén - ami ilyen rövidtávú megtakarítási jellemzõk mellett pár hónapon belül komoly egzisztenciális, létfenntartási problémát okozhat egy családnak. A létfenntartáson túli célokra való spórolás sokkal kisebb arányban jelenik meg a válaszok között: a lakásvásárlást vagy -felújítást a megtakarítással rendelkezõk 40 százaléka, míg a gyermekek iskoláztatását 30 százaléka említette; a nyugdíjas évekre való tervezést csupán a válaszadók negyede (27 százalék) jelölte.
Az államra és a munkahelyünkre sem számítunk
A lakosságnak csak kis része (15 százaléka) számít a munkahely biztonságára, illetve az államra még kevesebben (a megkérdezettek 4 százaléka), továbbá 92 százalékuk tudja, hogy a nyugdíjhoz elõtakarékosságra van szüksége, ám csak nagyon kevesen tesznek érte.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók közel 70 százaléka maximum 3 évre látja elõre élete alakulását, pénzügyileg pedig még borúsabb a helyzet: minden negyedik megkérdezettnek (25 százalék) egyáltalán nincs pénzügyi terve, és további 27 százalékuk is csak kevesebb, mint 1 évre látja elõre pénzügyei alakulását. A megkérdezettek 36 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.