Az elmúlt években kiegyensúlyozottabbá vált a gazdasági növekedés, a belsõ fogyasztás és megtakarítás nyomán. Ez segített a külsõ adósságmutatók csökkenésében, a sérülékenységünk csökkenésében is. Az infláció jelentõsen mérséklõdött, a jegybanki alapkamat 2012 nyarától kezdve folyamatosan csökkent, ami hosszú ideig ilyen alacsony maradhat – közölte Palotai.

A munkanélküliség a válság óta csökken, jelenleg 7% körüli. Az óvatossági megfontolásokat korábban erõsítette a magas munkanélküliség és a devizahitel válság is, amely még ma is meghatározó a lakosság befektetési és megtakarítási döntéseiben.

A lakosság reáljövedelme is jelentõsen emelkedett, ami ma már fogyasztást is generál. A forintosítás és az elszámolás nyomán csökkent a lakossági hiteltartozás, a devizakitettség megszûnt.

A megtakarítást meghatározó tényezõk

Mára hitelfelvevõbõl hiteltörlesztõvé vált a lakosság. Ciklikus okos és strukturális okok is növelték a megtakarításokat, amely alapján az MNB szerint tartósan magasabb maradhat a megtakarítási hajlandóság.

A háztartások pénzügyi vagyona nemzetközi összehasonlításban még mindig nem kiugró, de a szomszédos országokéhoz képest magas. A pénzügyi eszközökön belül továbbra is a bankbetét aránya a legmagasabb, ami mérséklõdni látszik, miközben az állampapírok és befektetési jegyek aránya nõtt. Utóbbiak hozama ugyanis relatíve magasabb volt. Az egy éves futamidejû kamatozó kincstárjegyek nõttek leginkább, de felfutás látható a hosszabb lejáratú állampapírok esetében is.

Palotai azt is elmondta, hogy a gazdasági fejlettségnek megfelelõ vagyont tart a hazai lakosság biztosításokban és pénztárakban, amelyeken keresztül szintén jelentõs állampapírt tart a lakosság, ami az állam finanszírozását is erõsíti.

A gazdasági felzárkózással még inkább elõtérbe kerülhetnek a hosszú távú megtakarítási formák, amelyen belül a biztosítási szektor aránya is növekedhet.