A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetû – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintõ, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.
A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tõkeellátottsága közel kétszerese a törvényben elõírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövõ évtõl életbe lépõ személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezõen hathat.
Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelõ összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követõ csökkenés után ismét – immár harmadik éve - növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelõsségbiztosítások területe, illetve a késõbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel.
Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítõen hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetõen ma már 100 ezerre tehetõ az szja-kedvezményt élvezõ nyugdíjbiztosítási szerzõdések száma.
A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármû-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttmûködésének köszönhetõen a 160 ezer kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással rendelkezõ Astra-ügyfélbõl 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetõséggel – más biztosítóhoz.
Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvõ gépjármûhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után.
A másik nagy gépjármûbiztosítási területet, a casco-piacot illetõen az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érõ penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító - biztosítási adó mérséklõdne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.
„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményérõl Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsõsorban a rövidebb várakozási idõ, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelûen lenne igény kiegészítõ egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezõen alakulna.