Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy tõle szokatlan témáról, a Budapesti Értéktõzsdérõl beszélt elõadásában, amely szerinte ezer ágon kapcsolódik a hitelezéshez, hiszen a vállalkozások alternatív finanszírozási formáját jelenti:

• Szerinte a Magyar Nemzeti Bank a tõzsde fejlesztésében, felvirágoztatásában érdekelt, amihez ösztönzõ eszközökre van szükség. "Ha átveszi az MNB a tõzsdét," akkor tisztában kell lennie azzal, mi a cél vele.
• Az év végéig egy nagy, koncepcionális anyagot publikál a jegybank arról, mi a célja a tõzsdével.
• A tõzsdék fontos szerephez jutnak a gazdaságok finanszírozásában, a BÉT azonban nem tudta betölteni ezt a szerepet, szemben például a varsói vagy a dinamikusan növekvõ bukaresti tõzsdével. Míg más területen a lengyelek tanulnak tõlünk, ebben mi tanulhatunk a lengyelektõl.
• A tõzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja Magyarországon (2012-es anyag alapján) a GDP 20% alatti, de például az Egyesült Királyságban és az USA-ban a 120%-ot közelíti.
• Nem egyértelmû azonban, hogy az angolszász modell jobb lenne a bankalapú finanszírozásra építõ kontinentálisnál - mindkettõben támadtak zavarok az elmúlt években, évtizedekben. A kettõ kiegészíti egymást, és jól diverzifikált finanszírozást jelent a vállalkozásoknak, ha egészséges az arányuk.
• A nemzeti tõzsdék az elmúlt években jelentõs konszolidáción mentek keresztül, a négy közép-kelet-európai tõzsde szövetsége (CEESEG) csak a 10. az európai tõzsdék rangsorában (az elsõ három a London Stock Exchange, az Euronext és a Deutsche Börse), és nem tekinthetõ sikeresnek annak ellenére, hogy az osztrák tulajdonos stratégiája tiszta és jó volt.
• Bécs, Prága és Budapest forgalma erõteljesen csökkent 2010 és 2014 között, szemben más tõzsdékkel, és a tõzsdén jegyzett cégek számára sem lehet büszke a BÉT.
• Két nagy csoport növelhetné a tõzsdén jegyzett cégek körét: 1. állami vállalatok (ezek tõzsdei jelenléte erõteljes Európában, és sokszor úgy mûködnek, mint egy piaci vállalat - ilyen pl. a 72%-ban állami lengyel PKO bank), 2. kis- és középvállalkozások, amelyek számára egy külön szekció létrehozása a legjobb irány.
• A tõzsdére lépõ állami cégek között a közszolgáltatók és az állami bankok, utóbbiak körében az MKB és a Budapest Bank is szóba jöhetnek, de szélesítené a jegybank a tõzsdei magánvállalatok körét is, fontos merítési forrás lehet például a beszállítók köre.
• A fenti, kínálati oldal mellett a keresletet és a forgalmazói kört is erõsítené az MNB, méghozzá egyértelmûen ösztönzéssel. A magán-nyugdíjpénztárak eltûnésével szûkült ugyan a befektetõi kör, de nagyon megerõsödhet az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak mint befektetõk köre, és a lakossági értékpapír-vásárlás is fejleszthetõ.
• A tõzsdére lépés népszerûsítésében a marketing és a kommunikációs kiadások növelése, a brandépítés is sokat jelenthet, ennek érdekében nemzetközi roadshow-kat, Budapest mint régiós pénzügyi központ szerepének növelését, befektetõi konferenciák és workshopok szervezését támogatná a jegybank.
• A brókercégek szektorának erõsítését célzó felügyeleti és szabályozói lépések heteken belül lezárulnak.
• "Ilyen erõs tulajdonosa talán még soha nem volt a tõzsdének" - elõlegezte meg Nagy Márton a jegybank tõzsdevételét. Reményét fejezte ki, hogy sok elvetélt kísérlet után az utolsó nagy tõzsdefejlesztés következik Magyarországon.