Idén csökkenni látszik az érdeklõdés a katasztrófa kötvények iránt, miután a korábbi túlkereslet erõsen leszorította a hozamokat. A piacon lévõ kötvények állománya 25 milliárd dollár körül nagyjából stagnálást mutat, az új kibocsátások már nem tartanak lépést a lejáró kötvényekkel.
A katasztrófa kötvények hozamai jelenleg 15 éves mélypontjukat érték el, mindössze 2%-on állnak – nyilatkozta a Financial Timesnak az Investec Asset Management befektetési cég egyik vezetõje. Az továbbra is vonzó ezekben az eszközökben, hogy a hozamok nem korrelálnak a pénzügyi piacokkal, azonban egyéb kockázati tényezõket és a likviditást is figyelembe véve, már nem ígérnek tisztességes hozamot – állítja a szakértõ.
A katasztrófa kötvények likviditása egyébként is rossz, ráadásul, ha bekövetkezik a katasztrófa, potenciálisan egyáltalán nincs is piaca ezeknek az értékpapíroknak, amíg nem egyértelmûek a kifizetések. Márpedig a földrengések nagyságának, vagy a hurrikánok sebességének ellenõrzése, ami ahhoz kell, hogy megállapítsák, jár-e kifizetés a kötvények után, hosszabb idõt is igénybe vehet.
Mivel az elmúlt két év meglehetõsen eseménytelennek számított, különösen az Atlanti-óceán hurrikánjait illetõen, a katasztrófa kötvények sem termelnek már elegendõ hozamot, így a befektetõk számára sem annyira vonzóak már – állítják a lapnak nyilatkozó eszközkezelõk.
Mindezek ellenére továbbra is van befektetési érdeklõdés a kötvények iránt, amit a Willis Capital júniusi, UnipolSai olasz biztosítótársaság részére szervezett kötvénykibocsátása is igazolt. A 3,5 éves lejáratú, 200 millió eurós névértékû kötvényeket olaszországi földrengések fedezetére bocsátották ki, amit több mint 20 befektetõ vásárolt meg.
Az intézményi befektetõk továbbra is a diverzifikációs értéke miatt kedvelik a katasztrófa kötvényeket, egyesek azonban már a magasabb hozamot ígérõ, egyéb biztosításhoz kötött értékpapírokat (ILS) keresik.
Mintegy két évtizeddel ezelõtt jelentek meg elõször ezek az értékpapírok, amelyek lehetõvé teszik a befektetõk számára, hogy fogadjanak egy-egy nagyszabású katasztrófa bekövetkezésére. Jellemzõen 3 évre bocsátják ki ezeket a kötvényeket, amely idõszak alatt, ha nem következik be az adott természeti katasztrófa, a kötvény vásárlói visszakapják a kamattal növelt névértéket.
Amikor ezek a kockázatos értékpapírok megjelentek, jellemzõen speciális fedezeti alapok, illetve olyan vagyonkezelõ cégek mertek csak vásárolni belõle, akik megfelelõ szaktudással rendelkeztek a katasztrófa kockázatokat illetõen. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a piaca meglehetõsen kicsi volt ezeknek az értékpapíroknak, összehasonlítva a viszontbiztosítási piac mértével. Az elmúlt néhány évben azonban a drámaian megnõtt a katasztrófa kötvények piaca, amely mára 25 milliárd dollárra tehetõ. Megjelentek a mainstream befektetõk is: tavaly a kötvények mintegy ötödét például nyugdíjalapok és egyéb intézményi befektetõk vették meg.