Az idõjárási katasztrófák feléért az ember okolható
2015.11.09
A 2014-ben bekövetkezett, nemzetközi szakértõk által vizsgált mintegy 28 szélsõséges idõjárási esemény közül 14-nél az ember által okozott éghajlatváltozás is szerepet játszott.

Tavaly októberben egy hegymászó csoport került igen erõs havazásba Nepálban, miközben az alaptábort igyekeztek megközelíteni az Annapurna közelében. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint ez is nagyrészt az ember által okozott klímaváltozással hozható összefüggésbe, melynek hatására jóval nagyobb valószínûséggel következnek be hóviharok Nepálban.

A nepáli halálos hóvihartól kezdve, az Argentínát érintõ kánikuláig, legalább 14 olyan szélsõséges idõjárási eseményt azonosítottak szakértõk, amelynél az ember által okozott éghajlatváltozás is komoly szerepet játszott – derül ki az American Meteorological Society által megjelentetett kutatásból.

A kutatók 7 kontinens 28 extrém idõjárási eseményét vizsgálták meg, hogy azok szokásos eseménynek tekinthetõk-e, vagy az éghajlatváltozás is befolyással volt rájuk. Arra jutottak, hogy felüknél a biztosan a klímaváltozás is szerepet játszott.

Bár a kutatások pontosságát és egyes részleteket illetõen továbbra is éles vita zajlik, tudósok most azt mondják, hogy fejlettebb modellezési eszközöknek köszönhetõen mára könnyebbé vált az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálata.

Az Európát, a Koreát, Észak-Kínát és Ausztráliát sújtó rekord hõség esetében például egyértelmûen a klímaváltozás is szerepet játszott a jelentés szerint.

A szíriai és kelet-afrikai aszályok, az új-zélandi és franciaországi rekord esõzések, a nepáli szélsõséges hóvihar, a Kanada délkeleti részét sújtó árvíz és a rendkívül aktív hawaii hurrikán szezon esetében szintén találtak közvetlen, vagy közvetett éghajlatváltozási kapcsolatot a szakértõk.

A tudósok ma már sokkal biztosabbak az alkalmazott technikákban, amivel megállapítják bizonyos események és az éghajlatváltozás közötti összefüggéseket, különösen a hõhullámok esetében. Az extrém esõzéseknél ugyanakkor nem annyira egyértelmû a kapcsolat.

A tavalyi súlyos brit és észak-amerikai téli viharok esetében ugyanakkor egyáltalán nem találtak összefüggést az éghajlatváltozással, mint ahogy a Sao Paulot érintõ kritikus vizhiánynál sem, amirõl kiderítették, hogy a víztározók tervezésénél egyszerûen csak nem tartottak lépést a növekvõ vízigénnyel.

Észak-Kaliforniában a kutatók egyelten 2014-es erdõtüzet sem tudtak összekapcsolni az éghajlatváltozással, azt azonban megállapították, hogy a klímaváltozás miatt valószínûleg nagyobbak és intenzívebbek a tüzek.

Az ilyen kutatásoknak köszönhetõen az erõforrás menedzserek, a biztosítási ágazat és számos egyéb iparág hasznos információkhoz juthat, amivel a döntéshozásuk hatékonyságát növelhetik, és a közösségeket is segíthetik a jövõbeli extrém idõjárási eseményekre való felkészülésben – állapítja meg a jelentés.

Észak-Amerika
Az éghajlatváltozás és az intenzív földhasználat is rontott a Kanada délkeleti részét érintõ árvizeken. A hawaii hurrikánok valószínûsége is jelentésen nõtt az éghajlatváltozás miatt, mint ahogy az észak-kaliforniai erdõtüzek is. A nagyon hideg tél kialakulásának esélye közel 100-szorosára nõtt az 1880-as évekhez képest.

Afrika és a Közel-Kelet
Az éghajlatváltozás miatt rosszabb lett az aszály-helyzet Kelet-Afrikában és Szíria déli részén, azonban a közel-kelet többi részén nem találtak összefüggést a tudósok a szárazság és a klímaváltozás között.

Antarktisz
2014-ben az antarktiszi jég rekordot döntött, miután a szél igen erõs hideg levegõt szállított a térségbe, ami növelte a jégtermelõdést a víz felszínén. Az éghajlatváltozás miatt ez a jövõben kevésbé valószínû a jelentés szerint.

Ázsia
Az éghajlatváltozás egyértelmûen szerepet játszott a rendkívüli melegben Koreában és Kínában és több katasztrófa esetében is növelte a valószínûséget, beleértve a jakartai árvizeket, vagy a nepáli hóvihart, valamint a Csendes-óceán egyes részeit érintõ rendkívül magas tengerfelszíni hõmérsékletet.

Nem találtak ugyanakkor összefüggést az északkelet-ázsiai, kínai és szingapõri aszályok, illetve a Csendes-óceán nyugati részét érintõ aktív trópusi ciklonok között.

Ausztrália
Az éghajlatváltozás igen jelentõsen növelte a tavalyi hõhullámok valószínûségét és súlyosságát, mint ahogy az új-zélandi esõzésekét is.

Európa
1950-nel összehasonlítva, az éghajlatváltozás miatt megháromszorozódott a rendkívüli esõzések esélye Dél-Franciaországban. A rekord hõség valószínûsége is jelentõsen megnõtt, ugyanakkor nem találtak összefüggést a téli viharok és a brit extrém esõzések között.

Dél-Amerika
Az ember által okozott éghajlatváltozás miatt az argentin hõhullámok esélye ötszörösére nõtt.