2014-ben a terrorcselekmények 52,9 milliárd dollárnyi kárt okoztak a világnak, ami nagyjából Bulgáira teljes éves bruttó hazai termékének felel meg. Ez magasabb, mint 2001-ben, amikor a new yorki ikertornyokat ledöntõ támadás nyomán 51,51 milliárd dollárnyi kár keletkezett – derül ki az Institute for Economics and Peace (IEP) Globális Terrorizmus Indexébõl, amihez 1997 óta gyûjtenek adatokat.

A terrorizmus beárazásához az IEP az anyagi károkat, valamint a halálesetek és súlyos sérülések értékét számolja ki, beleértve az orvosi ellátás költségeit, valamint a kiesõ bevételeket is. Nem veszi figyelembe ugyanakkor a megemelkedett biztonsági intézkedések költségeit, a magasabb biztosítási díjakat, de a támadást követõ közlekedési káoszból fakadó költségeket sem.

A mostani eredmények még nem is tartalmazzák a pénteki párizsi terrortámadás hatásait –azokat csak a jövõ évi tanulmány számszerûsíti majd – a gazdasági következményeit azonban az egész Európai Unió szinte azonnal érezni fogja.

A francia GDP-re már a mostani negyedévben hatással lesz az esemény, elég ha csak a város 48 órás lezárására gondolunk – nyilatkozta a Bloombergnak az IEP ügyvezetõ elnöke. A biztonsági intézkedések növelése egész Európában szintén befolyásolja az emberek szabad mozgását, ami a termelékenységre is rányomja bélyegét – magyarázza Steve Killelea.

Az elmúlt két évtizedben szervezett szélsõséges csoportos számos, nagy horderejû támadást intéztek európai fõvárosok ellen, Londontól Madridig. A terrorizmus miatti, nyugati halálesetek 70%-a azonban olyan esetekhez köthetõ, amelyeket vallástalan, magányos farkasok követtek el, kormányellenes, bevándorlás-ellenes érzelmek miatt, a melegek jogaiért, vagy az abortusz melletti, vagy elleni állásfoglalásuk jeleként – olvasható a jelentésben.

A feltörekvõ piacokon a terrorizmus jelenti az egyik legnagyobb humán és gazdasági terhet. A régiók közül a Közel-Kelet és Észak-Afrika a leginkább érintett, ahol 2014-ben összesen 133426 ember halt meg terrorizmus nyomán.