Az Insurance Europe állásfoglalásában kihangsúlyozza, hogy a megfelelõ értékpapírosítási piac támogatása valóban segíthet az európai gazdaság finanszírozásán, hiszen a szabványosítással, az átláthatóság és minõség javításával a biztosítók számára is vonzóvá válhat ez az eszközosztály. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozza, hogy kockázatérzékenyebb tõkekövetelményekre is szükség van ahhoz, hogy az EU értékpapírosítási piaca fenntartható legyen.

Ebben a tekintetben a Szolvencia II értékpapírosításra vonatkozó szabályai jelentõsen eltúlozzák a kockázatokat, aminek a biztosítók ki vannak téve, amikor ilyen eszközökbe fektetnek – állítja az Insurance Europe.

A szövetség szerint azon értékpapírosítási akciók akkreditációját, amelyek a jogszabály által meghatározott kritériumok szerint STS-nek számítanak, egy független szervezetnek kellene elvégeznie, az összeférhetetlenség elkerülése, és a befektetõk bizalmának elnyerése érdekében.

Az elõzetes vizsgálatra (due diligence) vonatkozó követelmények kapcsán az Insurance Europe azt is megjegyezte, hogy a rendeletterveznek ezeket pontosítania kellene, hogy az értékpapírosítási folyamatban érintett harmadik fél is biztos lehessen benne, hogy az átvilágítási és közzétételi, nyilvántartási követelmények nem duplikálódnak. Utóbbi ugyanis jelentõsen növelné az értékpapírosított eszközök megvásárlását és tartását, anélkül, hogy a pénzügyi stabilitást növelné.

Súlyos milliárdokra van szüksége az EU-nak!

Az Európai Beruházási Bank (EIB) becslései szerint az EU-nak 2020-ig kétezer milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége, melynek elõteremtésén az Európai Bizottság dolgozik.

Ennek egyik lépéseként dolgozta ki az EB a tõkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek segítségével 2019-re megteremtené a 28 tagállam egységes tõkepiacát. Emellett azonban magánforrásokra is számít az EU, elsõsorban biztosítóktól és nyugdíjalapoktól. Az infrastrukturális projektek vonzóbbá tétele érdekében ezért az EB úgy módosítaná a Szolvencia II rendeletet, hogy a minõsített infrastrukturális projektek esetében csökkenjen a biztosítékként tartandó tõke mennyisége, illetve megkönnyítenék az ágazat szereplõinek, hogy befektessenek a hosszú távú európai befektetési alapokba (ELTIF).

Másik fontos piac, amit az EB szabályozással lendítene fel, az értékpapírosítási piac, amely a 2008-as pénzügyi válság óta még mindig nem tért magához, márpedig jelentõs többletfinanszírozást hozhatna az EU gazdaságának.

A bizottság háttéranyaga szerint az EU értékpapírosítási piacai – szemben az Egyesült Államokkal – viszonylag jól átvészelték a válságot, és igen alacsony volt az EU-ban kezdeményezett eszközökön keletkezett veszteség az Egyesült Államokhoz képest, vagyis a piac gyengélkedése nem az eszközök kockázatosságával magyarázható.

A bizottság a piac fellendítése érdekében egyszerû, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítást javasol, amihez számos kritériumot is meghatározott, a Bank of England, az ECB, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Bizottsága (IOSCO), a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) és az EBA szakmai javaslatai alapján. Jogszabály határozza meg, hogy milyen értékpapírosítási akció számít STS-nek, és amennyiben az megfelel a kritériumoknak, kisebb tõkekövetelményeket határoznak majd meg az eszközök után.