Egyre nagyobb gondban a nyugdíjalapok
2011.09.23
A múlt hónapban a részvénypiac zuhanásának és a csökkenõ kamatlábaknak köszönhetõen a legnagyobb nyugdíjalapok finanszírozottsági szintje romlott, jelenleg mindössze 79 százalékon áll.

Az S&P 1500-as amerikai kompozit index - ami magában foglalja az S&P 400-as, S&P 500-as és az S&P 600-as indexeket - vállalatai által szponzorált nyugdíjalapok átlagos finanszírozottsági szintje a júliusi 83 százalékról 79 százalékra esett ez év augusztus 31-ére – derül ki a Mercer felmérésébõl. Ez 9 százalékos esés az idei áprilisi csúcshoz képest, amikor is a nyugdíjalapok eszközeinek jövõbeli kötelezettségekhez mért aránya 88 százalékon állt.

„ Az augusztus kemény menet volt” – nyilatkozta Jonathan Barry, a Mercer nyugdíjkockázati- és finanszírozási csoportjának bostoni partnere. „Augusztus 8-án a nyugdíjalapok fedezettségii szintjének drasztikus csökkenését tapasztalhattuk a részvénypiac és a kincstári hozam zuhanásának köszönhetõen, hiszen a pénzügyi válság a mélybe küldte a részvényárfolyamokat. Az elkövetkezendõ hetekben is rengeteg hullámvölgy és ingadozás várható.”

2010. végén az S&P 1500 kompozit index cégei által finanszírozott nyugdíjalapok átlagban 81 százalékon álltak a Mercer korábbi felmérései szerint.

A Towers Watson 2011-es Global Pension Asset felmérése szerint a nyugdíjpénztárak vagyona tavaly 12 %-kal hízott, a 2008-as 21 %-os csökkenést, majd a 2009-es 17 %-os növekedést követõen. 2000 óta a nyugdíjalapok vagyona 66 %-kal nõtt, az akkori 16 ezer milliárd dolláros értékrõl. Nagy-Britanniában, amely a világ harmadik legnagyobb nyugdíjpiacának számít az Egyesült Államok és Japán után, az alapok vagyona 10 év alatt, 1300 milliárd dollárról, 2300 milliárdra nõtt.

2010 végére a világ hét legnagyobb – USA, Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Svájc – piacán a nyugdíjalapok vagyonának 47 %-a részvényekben, 33 %-a kötvényekben, 1 %-a készpénzben, 19 %-a pedig egyéb eszközökben feküdt. 

Az Aon Global Pension Risk 2011-es felmérésének egyik fontos következtetése, hogy a vállalatok hosszabb távú stratégiai célja a nyugdíjalapok kockázatának lehetõ legkisebb szintre történõ csökkentése, illetve teljes megszüntetése. A nyugdíjalapok kétharmadának végsõ célja, hogy teljesen önállóvá váljon, vagyis ne függjön a szponzoroktól a járulékok kifizetése tekintetében, illetve végsõ esetben akár biztosítókon keresztül történhessen a jövõbeli járulék kifizetések finanszírozása. A vállalatok épp ezért most elsõsorban járadékkal meghatározott (azaz DB, defined benefit) nyugdíjalapjaik kockázatmentesítésével vannak, és lesznek még az elkövetkezõ években elfoglalva.