Az elemzés szerint a tavalyi évben 300 különálló globális hatású természeti káresemény következett be, szemben az elmúlt 15 évben mért 269-es átlaggal. Szerencsére kárérték szempontjából nem lehet ilyen kiugró növekedésrõl beszélni, sõt a 35 milliárd dollárra rúgó összérték nem csak 31 százalékkal maradt alatta az átlagnak, de 2009 óta a legalacsonyabb mért adat. Ezzel együtt immár nem 2014 számít a legmelegebb évnek 1880 óta, a 2015-ös év ebben is rekordot döntött.

Ezzel együtt nem olyan rózsás a helyzet, mivel a fenti adatok csak a biztosított kárértékre vonatkozóan irányadók, ez pedig az összes kárérték mindösszesen 28 százalékát teszik ki, nagyjából megfelelve az elmúlt 10 év átlagának. Továbbra is probléma, hogy a penetráció eloszlása nem egységes. Az öt legnagyobb káreseménybõl négy az ebbõl a szempontból nézve jó értékekkel rendelkezõ Egyesült Államok területén kívül következett be, azonban a kárértéket tekintve a top 10-es listába sem kerültek be, köszönhetõen az alacsony penetrációnak. Összehasonlításképpen az USA-ban történt a káresetek 32 százaléka, az ezekbõl származó érték az összes biztosított kárérték 60 százalékát teszi ki.

Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy bár a nagyobb mennyiségû káresemény nem vezetett nagyobb pénzügyi veszteségekhez, az átlagnál húsz százalékkal több, 31 olyan katasztrófa következett be, melyek önmagukban is milliárdos károkat okoztak, sõt az is csak negyedszerre fordul elõ 1980 óta, hogy a harmincat meghaladja ez a szám.