A Groupama Garancia Biztosító és a TNS Hoffmann által készített reprezentatív kutatás alapján 2011 nyarán az ország lakossága bizonytalan a pénzügyi jövõjét illetõen, elsõsorban a középkorúak, valamint a diplomások aggódnak – ez utóbbi esetében azonban jelen van a felkészülés és a tudatosság.
A Groupama Garancia Biztosító, mint a biztosítási piac harmadik legnagyobb szereplõje, kiemelten fontosnak tartja a lakosság pénzügyi tájékoztatását, az öngondoskodás fontosságára vonatkozóan a figyelem felkeltését, mellyel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy nem csak pénzügyi megtakarításokat jelent, hanem védelmet a vagyontárgyak (pl. lakásbiztosítás), illetve a személyek számára (pl. életbiztosítás).
A biztosítótársaság a TNS Hoffmann kutató céggel reprezentatív kutatást végzett annak érdekében, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi attitûdjét és szokásait 2011 nyarán. A nemre, korra, végzettségre és lakhelyre nézve reprezentatív kutatás szerint az ország lakossága alapjában véve bizalmatlan és borúlátó, a megkérdezett 15-69 év közötti lakosság 80%-a szerint csak magukra számíthatnak a jövõbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak – mert nincs mibõl. A fiatalabb generációk, akik még igazán sokat tehetnének a jövõjük biztosítására, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az öngondoskodásnak még nem jött el az ideje, õk a nyugdíjas évekre való tervezést, megtakarítást még távolinak tartják. A kutatás eredményei alapján kevesen gondolják azt, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy ne kelljen a jövõ miatt aggódniuk.
A gazdasági környezet szerepe
A bizonytalanságot alátámasztja a GFK Hungária Komplex Fogyasztói Indexe is, amely szerint a fogyasztók bizalma 2010 második felétõl csökkenést mutat, mindez a fogyasztást és öngondoskodással kapcsolatos vélekedést negatívan befolyásolja. 2011 második negyedévében valamelyest emelkedett a fogyasztói bizalmi index, kb. a 2010 év végi szintre, ám ennek valószínûleg az lehetett az oka, hogy ebben az idõszakban még pozitívabb volt a gazdasági és politikai légkör, hiszen még nem következtek be a nyári események, amelyek a hangulatot végül negatív irányba mozdították (pl. svájci frank erõsödése). Az újabb gazdasági információk és a várható jogszabályok hatása miatt a harmadik negyedévi index a mostaninál rosszabb képet mutathat, és ismételten negatív irányba fordul a fogyasztók bizalmi indexe.
Az öngondoskodás elsõsorban a pénzrõl szól?
A Groupama Garancia - TNS Hoffmann kutatása értelmében a fiatalok (15-29 év közöttiek) nagy része, valamint – valószínûleg a kisebb mértékû pénzügyi tudatosság miatt – az alacsony végzettségûek fele nem is tudja pontosan, hogy mit takar az öngondoskodás. Ebben a kérdéskörben a kutatás szerint a 30-39 év közöttiek a legtájékozottabbak.
Az ország lakosságának 89%-a szerint az öngondoskodás elsõsorban a pénzrõl szól, ám a válaszadók 60%-a azzal is egyetért, hogy az öngondoskodás nem csak azt jelenti, hogy valaki pénzt tesz félre a nyugdíjas éveire, hanem megjelenik a már meglévõ vagyontárgyak biztosítási védelme is, például a lakás vagy az autó biztosítása.
Az alacsony jövedelmûek 89%-a úgy gondolja, hogy a pénzügyi öngondoskodást nem tudja megvalósítani, mert nincs mibõl.
A diplomások és a budapestiek aggódnak a leginkább
A kutatás alapján a végzettséget tekintve az alacsony végzettségûek aggódnak a legkevésbé nyugdíjas kori megélhetésük miatt, ugyanakkor a diplomásoknál pont fordított a helyzet: 82%-uk tart attól, hogy a nyugdíjas éveit hogyan fogja pénzügyileg finanszírozni. A válaszadók lakhelye szerint a budapestiek körében fedezhetõ fel ugyanez a pénzügyi tudatosság és a jövõ iránti aggodalom.
Talán megoldás a jó szakma?
A kutatás eredményei alapján az az érdekes megállapítás is tehetõ, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé hisz a jó szakma erejében. Az alacsony iskolai végzettségûek 55%-a gondolja úgy, hogy ha van egy jó szakmája, az elég lesz a biztonságos jövõ megvalósításához, miközben a diplomások nem bíznak ennyire a végzettségük és munkahelyük erejében, nem gondolják, hogy az egyértelmû megoldás lenne a biztos nyugdíjas évekre.
Mikor kezdjünk takarékoskodni?
A diplomások szerint a jövõbeni anyagi biztonságuk érdekében már most félre kell tenni annyi pénzt, amennyit csak tudnak, közel 87%-uk szerint már ma el kell kezdeni a jövõrõl való gondoskodást, nem szabad halogatni a takarékoskodást.
Ha korosztály szerint vizsgáljuk a véleményeket, azt tapasztaljuk, hogy leginkább a 30-49 éves korosztály az, aki szerint már most is félre kell tenni: 86%-uk vallja azt, hogy már ma tenni kell a jövõ érdekében. Ennek valószínûleg az is oka lehet, hogy õk abban a korban vannak, amikor már felmerül a lakásvásárlás, esetleg -csere, a családalapítás, a gyermekek jövõjérõl való gondoskodás, azaz a jövõre való tervezés.
A hosszabb távú takarékoskodással kapcsolatban a diplomások 87%-a és a 30-49 év közöttiek 84%-a mondta, hogy már most kell azzal foglalkozni, hogy mibõl fogunk a jövõben megélni, azaz nem csak a közeljövõ céljaira kell gondolni, hanem azt is idõben fel kell mérni, hogy a távoli célokat hogyan valósítsuk meg. A fiatalok láthatóan nem aggódnak még azon, hogy mennyi lesz majd évtizedek múlva a nyugdíjuk, az õ mindennapjaikat most még más kiadások jellemzik leginkább.
Kire számítunk? Kiben bízunk?
A mintában megkérdezett 15-69 év közötti lakosság 80%-a szerint csak magukra számíthatnak a jövõbeli anyagi biztonság megteremtésében. Mindössze a lakosság 16%-a gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövõ miatt. Amennyiben a háztartás méretét vizsgáljuk, az egyedülállóak azok, akik leginkább csak magukban bíznak, míg a nagycsaládosok – azaz 3+ gyermekes családok – gondolják úgy leginkább, hogy az államnak támogatnia kell a nyugdíjasokat.
Van-e tartaléka a lakosságnak? És miben?
A kutatás szerint a budapestiek vallják a leginkább azt, hogy vannak megtakarításaik, és van annyi tartalékuk, hogy ne kelljen aggódniuk a jövõ miatt, de még az õ körükben is viszonylag alacsony a tartalékkal rendelkezõk aránya. Szintén a budapestiek értettek egyet leginkább azzal az állítással, hogy a jövõjük igenis múlik azon, hogy mennyire takarékosak most.
Az egyes pénzügyi termékek iránti bizalom leginkább a magasabb jövedelmû, a felsõfokú végzettségû és a családos lakosság körében mutatkozik meg, õk azok, akik a jövõ anyagi biztonságának megteremtéséhez szívesen választanak különbözõ megtakarítási jellegû termékeket. Ezzel szemben az 50 év feletti és alacsony jövedelmû háztartások a pénzügyi megoldások iránt elutasítóbbak, bizalmatlanabbak.
Hol és milyen korban takarítunk meg leginkább?
A kutatás eredményei szerint a lakosság kis hányada rendelkezik annyi tartalékkal, hogy ne kelljen aggódnia a jövõ miatt. Az öngondoskodásra általában nagyfokú érzékenységet mutat a társadalom, tudják, hogy lépni kellene, de ezek az aggodalmak nem járnak együtt a pénzügyi szolgáltatások iránt való nyitottsággal.
A GFK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatása szerint a megtakarítási hajlandóságot vizsgálva nincs igazán meglepetés, leginkább az 50 év felettiek bírnak megtakarítással, több mint 23%-uknak van valamilyen formában félretett pénze. Regionalitás szerint a megtakarítók leginkább Budapestrõl vagy nagyvárosokból kerülnek ki. A háztartások jövedelmét vizsgálva kiderül, hogy a legmagasabb – 260 000 Ft. nettó - jövedelem feletti háztartásoknak van leginkább megtakarításuk, 30,1%-uk bír spórolt pénzzel.
„Ezen pénzügyi tudatosság megjelenése egy meghatározó, hosszú távú trend kezdetét jelzi, ami egyrészt elvezethet a nálunk fejlettebb gazdaságú országokra jellemzõ megtakarítási állományok kialakulásához, másrészt jelzi a pénzügyi szolgáltatók felé a hosszú távú, öngondoskodást támogató megtakarítási termékek irányába megfogalmazódó erõsödõ keresletet. Mint a hazai biztosítási piac meghatározó szereplõje, a Groupama Garancia Biztosító felkészült arra, hogy jelenlegi, és folyamatosan megújuló termék- és szolgáltatási kínálatával megfeleljen az öngondoskodási igényeknek” - mondta el a kutatás eredményeit összegezve Garamvölgyi Zoltán, élet- és bankbiztosítási ügyvezetõ igazgató.
„A reprezentatív kutatás bíztató eredményének tartjuk, hogy a lakosság nagy része tudatában van annak, hogy idõskori évei anyagi biztonságának megteremtésében saját maga is felelõs. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak. A Groupama Garancia Biztosító ezért mindent megtesz annak érdekében, tájékoztassa ügyfeleit arról, hogy milyen lehetõségeik vannak arra, hogy megteremtsék idõs koruk anyagi biztonságát. Felkészült tanácsadókkal, elemzésekkel és személyre szóló tanácsadással segítjük ügyfeleinket annak érdekében, hogy a számukra legalkalmasabb megtakarítási formát válasszák. Kifejezetten a nyugdíj célú megtakarítások ösztönzése céljából indítottuk el ez év tavaszán Garancia Nyugdíjkiegészítõ Programunkat is.” – mondta el a kutatás eredményeit összegezve Csonka István, értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettes.