A 2016-os év meglehetõsen döcögõsen indult, az aggodalmak alapvetõen két, egymással szorosan összefüggõ jelenség köré csoportosulnak. Az elsõ a kínai gazdaság növekedési ütemének megtorpanása, a második pedig az olajár csökkenésének folytatódó trendje. Utóbbi megfordulására nem sok esélyt látnak a szakemberek, sõt az Iránnal szembeni szankciók feloldása következtében akár 20 dollár alá is zuhanhat az olaj hordónkénti ára. A pénzpiacok közelmúltban tapasztalható volatilitása egyértelmûen a Kínára vezethetõ vissza, az elmúlt hét adatai alapján az ország GDP növekedési üteme 6,9 százalékra esett vissza, ami az elmúlt 25 év legalacsonyabb értéke. Ebben az esetben sem lehet jelentõs javulásra számítani, ugyanakkor az S&P elemzõi szerint az ország nehézségei nem gyakorolnak akkora hatást az USA, Japán és Európa gazdaságaira, mint azt a médiából gondolni lehetne.

Egyfelõl az említett piacok nincsenek túlságosan kitéve a lassuló kínai gazdaság hatásainak, másfelõl pedig egyre élénkülõ belsõ kereslet jellemzi õket, nem kis mértékben a csökkenõ olajárak következtében. Teljesen biztonságban azonban Európa sem érezheti magát, ha a kínaira csak minimális mértékben, a fejlõdõ piacokra azonban annál inkább épít a legöregebb kontinens. Márpedig ezeket az afrikai, latin-amerikai és ázsiai országokat jelenleg igen komoly mértékben érinti a kínai helyzet, illetve a csökkenõ nyersanyagárak miatt kiesõ exportbevételek.