Minden bizonnyal veszteségek nélkül fogja átvészelni Magyarország a 2014 2020 közötti pénzügyi ciklus idén májusban esedékes technikai kiigazítását. A tényleges GDP növekedési adatokkal összefüggõ korrekciónak lesznek nyertesei, de vesztesei is - írja a bruxinfo.hu.
Az elõzõ, 2007 és 2013 közötti többéves pénzügyi idõszaktól eltérõen a jelenlegi hétéves ciklusban úgy tûnik, nem kell Magyarországnak tartania az idén esedékes technikai kiigazítástól.
A BruxInfónak nyilatkozó források nem számítanak arra, hogy a rutinszerû felülvizsgálat – aminek során utánanéznek annak, hogy az eredeti, 2011-es prognózishoz képest hogyan alakult a tagállamokban a tényleges GDP-növekedés – hazánk számára kedvezõtlen eredménnyel zárul, és emiatt valamivel csökkenteni kell majd a 2014 és 2020 között elérhetõ felzárkóztatási forrásokat.
Az elõzõ ciklusban egyébként nagyon közel jártunk ehhez, és rossz nyelvek szerint némi jóindulat is kellett ahhoz, hogy a Bizottság ne lefelé módosítsa a számokat. A szabályok értelmében, ha az eredeti prognózistól plusz, mínusz 5 százalékkal eltér a tényleges GDP-növekedés egy országban, akkor technikai kiigazításra kerül sor. Magyarország esetében legutóbb mínusz 4,9 százalék volt az eltérés, ezért éppen hogy elkerültük a korrekciót. A várakozásnál jóval nagyobb növekedést produkáló Lengyelország pénzügyi borítékát ugyanakkor egy-két százmillió euróval kiegészítették.
Forrásaink szerint az idén májusban esedékes soron következõ technikai kiigazítás (ez már a 2014 és 2020 közötti ciklusra vonatkozik) során hazánknak nem kell elvonástól tartania. De, ha nagyon jól kijön a lépés, akkor még több pénz is állhat a házhoz.
A technikai kiigazítás alapját a februári statisztikai adatok képezik majd. Az uniós költségvetésben elvileg 4 milliárd euró áll rendelkezésre a többletforrások fedezésére, ám ezt az összeget csak indokolt esetben használják fel.
A statisztikai felülvizsgálat valamennyi tagállamra kiterjed. Várakozások szerint elsõsorban a keretköltségvetés elfogadásakor mély válságban lévõ és azóta újra erõre kapó déli országok számíthatnak némi többletforrásra, míg néhány tagállam az elõrejelzésektõl jócskán elmaradó növekedési mutatói miatt forrásokat bukhat.
Magyarország 2014 és 2020 között 21,9 milliárd euró kohéziós (felzárkóztatási) forrás lehívására jogosult.
A BruxInfónak nyilatkozó források nem számítanak arra, hogy a rutinszerû felülvizsgálat – aminek során utánanéznek annak, hogy az eredeti, 2011-es prognózishoz képest hogyan alakult a tagállamokban a tényleges GDP-növekedés – hazánk számára kedvezõtlen eredménnyel zárul, és emiatt valamivel csökkenteni kell majd a 2014 és 2020 között elérhetõ felzárkóztatási forrásokat.
Az elõzõ ciklusban egyébként nagyon közel jártunk ehhez, és rossz nyelvek szerint némi jóindulat is kellett ahhoz, hogy a Bizottság ne lefelé módosítsa a számokat. A szabályok értelmében, ha az eredeti prognózistól plusz, mínusz 5 százalékkal eltér a tényleges GDP-növekedés egy országban, akkor technikai kiigazításra kerül sor. Magyarország esetében legutóbb mínusz 4,9 százalék volt az eltérés, ezért éppen hogy elkerültük a korrekciót. A várakozásnál jóval nagyobb növekedést produkáló Lengyelország pénzügyi borítékát ugyanakkor egy-két százmillió euróval kiegészítették.
Forrásaink szerint az idén májusban esedékes soron következõ technikai kiigazítás (ez már a 2014 és 2020 közötti ciklusra vonatkozik) során hazánknak nem kell elvonástól tartania. De, ha nagyon jól kijön a lépés, akkor még több pénz is állhat a házhoz.
A technikai kiigazítás alapját a februári statisztikai adatok képezik majd. Az uniós költségvetésben elvileg 4 milliárd euró áll rendelkezésre a többletforrások fedezésére, ám ezt az összeget csak indokolt esetben használják fel.
A statisztikai felülvizsgálat valamennyi tagállamra kiterjed. Várakozások szerint elsõsorban a keretköltségvetés elfogadásakor mély válságban lévõ és azóta újra erõre kapó déli országok számíthatnak némi többletforrásra, míg néhány tagállam az elõrejelzésektõl jócskán elmaradó növekedési mutatói miatt forrásokat bukhat.
Magyarország 2014 és 2020 között 21,9 milliárd euró kohéziós (felzárkóztatási) forrás lehívására jogosult.