A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi fõigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében emlékeztetnek arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nõtt.

A növekedés várható lassulása fõként annak tudható be, hogy mérséklõdik az EU-források felhasználása és ezáltal csökkenni fog az állami és magánberuházások beruházások mértéke is. Ezeket részben kompenzálni fogja a magánfogyasztás 3,2 százalékos bõvülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa.
Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belsõ kereslet lesz a fõ hajtóereje, az elõrejelzés szerint tovább nõ a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítani fogják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvezõ gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-rõl 5 százalékra csökken.

A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén 2 százalékos csökkenést, jövõre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.
Az uniós javaslattevõ-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövõre pedig 5,2 százalékra süllyed. A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bõvüléséhez.

Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kõolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül.

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tûréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható és jövõre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint. A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülrõl nyitott jellege, a mûködési kiadások - kivált az egészségügyben - szûkre szabott kerete, ugyanakkor a termõföld eladásokból befolyó összeg bõven meghaladhatja a költségvetésben elõirányzottat.

Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklõdni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra - olvasható a dokumentumban.

Az EcFin megállapítja, hogy a bizonytalansági tényezõk a vizsgált idõszakban inkább felfelé módosíthatják a becsléseket, ilyen lehet például az átlagosnál jobb mezõgazdasági teljesítmény.