GfK: alacsony a bizalom a bankok iránt
2016.02.11
A magyar lakosság pénzügyi mûveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelõ ugyan, a tényleges pénzügyi tudás azonban még nagyon messze van a kívánatostól - írja az MTI. A felnõtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben, ugyanakkor negyedük nem bízik a bankokban, és ötbõl ketten inkább otthon tartják a pénzüket - derül ki a GfK felmérésébõl.

A GfK negyedévente készülõ Retail Banking Monitor elemzése a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználatot, a digitális ügyintézést vizsgálja.

Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielõtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, így igyekszik a számára legmegfelelõbb döntést meghozni. Minden második felnõtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen, és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, fontos számára, hogy elérje a digitális pénzügyi csatornákat. 

A GfK szakértõi a pénzügyi tudatosság szempontjából öt csoportot hoztak létre, amelyekben az egyes szempontok más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító, míg 24 százalékuk a pénzügyi ismeretek és attitûd alapján "tájékozatlan alacsony státuszú". A bankellenes beosztók és a bankpárti tanácsot igénylõk részesedése 18-18, a tudatos kockázatkerülõké pedig 13 százalék. 

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Õk jellemzõen magasabb végzettségûek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, fõként nagyvárosban és a fõvárosban élnek. 

A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban - õk a bankpárti tanácsadást igénylõk és a tudatos, kockázatkerülõ csoport tagjai.
Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértõje szerint a pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor nem számít, nagyon hasonló az ismeretszint a fiatalabb és idõsebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntõen befolyásolhatja az ilyen irányú tudatosság szintjét. A kutatási adatokból a szakember szerint látni azt is, hogy a pénzügyi mûveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben.
A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír a biztosítók számára, annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást.

A kutatók a digitális csatornák használatának fejlõdésére számítanak az elkövetkezõ években amiatt, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi mûveletek online intézésénél.