Drasztikusan – 24 ponttal – csökkent a GfK komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2011 szeptemberében az elõzõ negyedévhez képest. Az FBI jelenlegi értéke 130,1 pont, amivel nagyjából a 2008. decemberi értékhez közelít.

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) esetében szintén jelentõs – 46 pontos – visszaesés figyelhetõ meg az elõzõ negyedévhez képest és értéke így mindössze 140,8 pont. Az FVI csökkenése arra vezethetõ vissza, hogy egyaránt romlott a háztartások várható pénzügyi helyzetének és az ország várható gazdasági helyzetének megítélése. Ez utóbbi esetében különösen a rövidtávú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak.

A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) júniushoz képest gyakorlatilag változatlan maradt 2011 szeptemberében: 0,3 pontos emelkedéssel jelenleg 118,1 ponton áll.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2011 szeptemberében némiképp rosszabb képet festenek, mint az elõzõ negyedévben: a lakosság közel fele (46 százaléka) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 41 százalékuk vélekedett így. Az inflációs várakozások már sokkal kedvezõtlenebbül alakulnak mint júniusban, mert a lakosság túlnyomó része (91 százalék) az árak emelkedésére számít. A válaszadók többsége mintegy 10 százalék körüli áremelkedést vár.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek több, mint fele (56 százalék) az inflációnál kisebb mértékû növekedésre számít, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: az elõzõ idõszakhoz hasonlóan a lakosság 28 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idõ hitelfelvételre; a júniusi 65 százalékkal szemben pedig most 69 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. A hitelfelvételi kedv ekképpeni alakulása arra vezethetõ vissza, hogy a lakosság közel fele (45 százalék) a hitelkamatok további növekedésére számít az elkövetkezõ 12 hónapban.

Az elõzõ negyedévhez képest szintén alig változtak a megtakarításokról kialakított vélemények: a válaszadók 40 százaléka bizonytalan abban, hogy érdemes-e egy korábban tervezett vásárlásra valóban felhasználnia megtakarításait, míg 17 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközbe ruházni.

Növekedett a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, hiszen minden második magyar alkalmasnak tartja a körülményeket ahhoz, hogy lakást vásároljon - az így vélekedõk aránya eléri az 55 százalékot. A lakosság fele (51 százalék) jó befektetésnek tartja a lakásvásárlást. Mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy érdemes most lakását eladnia.