A szélsőséges időjárási jelenségek - a perzselő hőhullámoktól a szokatlanul heves felhőszakadásokig - idén világszerte széleskörű felfordulást okoztak, több ezer ember halálát és több millió ember kitelepítését eredményezték.

Az elmúlt három hónapban a monszun esőzések katasztrofális áradásokat idéztek elő Bangladesben, a brutális hőhullámok pedig felperzselték Dél-Ázsia és Európa egyes részeit. Eközben a hosszan tartó szárazság miatt Kelet-Afrikában milliók kerültek az éhínség szélére.

A tudósok szerint mindezt nagyrészt az éghajlatváltozás okozta.

Nemrég egy klímakutatókból álló csoport közzétett egy tanulmányt az Environmental Research című folyóiratban, mely a Climate címet kapta. A kutatók azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozás milyen szerepet játszott az egyes időjárási eseményekben az elmúlt két évtizedben. Az eredmények megerősítik azokat a figyelmeztetéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a globális felmelegedés hogyan fogja megváltoztatni a világunkat.

A hőhullámok és a szélsőséges esőzések esetében „úgy találjuk, hogy sokkal jobban értjük, hogyan változik ezeknek az eseményeknek az intenzitása az éghajlatváltozás miatt" - mondta Luke Harrington, a tanulmány társszerzője, a Wellingtoni Victoria Egyetem éghajlatkutatója.

Kevésbé értjük azonban, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja az erdőtüzeket és az aszályokat.

Az áttekintő tanulmányukhoz a tudósok több száz „attribúciós" tanulmányra támaszkodtak, vagyis olyan kutatásokra, amelyek célja, hogy számítógépes szimulációk és időjárási megfigyelések segítségével kiszámítsák, hogyan hatott az éghajlatváltozás egy szélsőséges eseményre.

Sok alacsony és közepes jövedelmű országban nagy adathiányok is vannak, ami megnehezíti annak megértését, hogy mi történik ezekben a régiókban - mondta Friederike Otto társszerző, a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi kutatási együttműködést vezető klimatológusok egyike.

Hőhullámok

A hőhullámok esetében nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás ront a helyzeten. „Nagyjából az összes hőhullámot világszerte intenzívebbé tette az éghajlatváltozás" - mondta a tanulmány társszerzője, Ben Clarke, az Oxfordi Egyetem környezetkutatója.

Általánosságban elmondható, hogy egy hőhullám, amelynek bekövetkezésére korábban 1:10 volt az esély, ma már közel háromszor olyan valószínű - és körülbelül 1 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten tetőzik, mint amilyen az éghajlatváltozás nélkül lett volna.

A WWA szerint például az áprilisi hőhullám, amelynek során Indiában és Pakisztánban 50 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála, az éghajlatváltozás miatt 30-szor valószínűbbé vált.

A júniusi hőhullámok az egész északi féltekén - Európától az Egyesült Államokig - rávilágítanak „pontosan arra, amit az áttekintő tanulmányunk is mutat: a hőhullámok gyakorisága nagyon megnőtt" - mondta Otto.

Eső és árvíz

Az elmúlt hetekben Kínában a heves esőzéseket követően kiterjedt áradások voltak. Ezzel egy időben Bangladesben árvizet kiváltó özönvíz pusztított. Összességében a heves esőzések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ez azért van, mert a melegebb levegő több nedvességet tartalmaz, így a viharfelhők „nehezebbek", mielőtt végül felszakadnának.

A tanulmány szerint azonban a hatás régiónként eltérő, és egyes területeken nem esik elég eső.

Aszály

A tudósok nehezebben tudják megfejteni, hogyan hat az éghajlatváltozás az aszályra.

Egyes régiók folyamatos szárazságtól szenvednek. Az USA nyugati részén a melegebb hőmérséklet például gyorsabban olvasztja a hóréteget és fokozza a párolgást - áll a tanulmányban. És bár a kelet-afrikai aszályokat még nem sikerült közvetlenül az éghajlatváltozással összefüggésbe hozni, a tudósok szerint a tavaszi esős évszak csökkenése az Indiai-óceán melegebb vizéhez köthető.

Futótűz

A hőhullámok és az aszályos időjárási viszonyok az erdőtüzeket is súlyosbítják, különösen a megatüzeket - azokat, amelyek több mint 100 000 hektárt érintenek.

Áprilisban az Egyesült Államok Új-Mexikó államában tomboltak a tüzek, miután az amerikai erdészeti szolgálat szerint egy a véltnél jóval szárazabb körülmények között végrehajtott ellenőrzött égetés kicsúszott az irányítás alól. A tüzek 341 ezer hektárt égettek le.

Trópusi ciklonok

Globális szinten a viharok gyakorisága nem nőtt. A tanulmány szerint azonban a Csendes-óceán középső részén és az Atlanti-óceán északi részén gyakoribbak lettek a ciklonok, a Bengáli-öbölben, a Csendes-óceán nyugati részén és az Indiai-óceán déli részén pedig ritkábbak. Arra is van bizonyíték, hogy a trópusi viharok intenzívebbé válnak, sőt, a szárazföld felett is elakadnak, ahol több csapadékot tudnak egy-egy területre juttatni.

Tehát bár az éghajlatváltozás nem valószínűsítette a Batsirai ciklon kialakulását februárban, valószínűleg még intenzívebbé tette azt, és több mint 120 000 otthont pusztított el, amikor elérte Madagaszkárt.