Folyamatosan lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, így áprilisban már alig haladta meg a 2 százalékot a gyorsulási irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma alapján havi alapon is gyengécske a bõvülés, és egyelõre nem várható, hogy a következõ hónapok fordulatot hoznának. Utoljára 2013 nyarán láttunk ennél is lassúbb ütemet a GYIA alapján, amikor Magyarország a világgazdasági válságot követõ második recesszióból lábalt ki.

A GYIA tíz részindexe közül mindössze három hatott kedvezõen a mutatószámra, hat csökkentette, és egy nem befolyásolta. Ez is arra utal, hogy a gazdaság jó része már nem tud hozzájárulni a bõvüléshez, miközben tavaly az még egészséges szerkezetben ment végbe, hiszen a gyorsan lehívott EU-pénzek beszivárogtak a gazdaság számos szegmensébe.

A pénzügyi indikátorok közül csupán a reálkamat csökkenése és a Budapesti Értéktõzsde vezetõ indexének (BUX) reálértéken számított emelkedése hajtotta felfelé a GYIA-t áprilisban, rontotta viszont a helyzetet a pénzkínálat csökkenése, az Ifo-index visszaesése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvényhozamok közötti különbség növekedése.

A pénzkínálat csökkenése azért is különösen érdekes, mert ez a mutató hosszú idõn keresztül folyamatosan a növekedés motorja volt, ami összefüggött a Magyar Nemzeti Bank élénkítõ programjaival is. A gazdasági növekedést negatívan érintette az EU-pénzek „kiesése” (a 2007–2013-as ciklus zárása) is, amit egyelõre a fogyasztás csak részben kompenzál. Ezt mutatja, hogy a GYIA öt makrogazdasági komponense közül csak a reálkeresetek emelkedése támogatta a növekedést, miközben az ipari termelés, az ipari megrendelések, valamint a fogyasztási hitelek állománya is visszaesett.

Utóbbi azt sejteti, hogy a lakosság továbbra is óvatos, habár ezek a megfontolások egyre inkább oldódnak. A munkakeresés átlagos idõtartama 19,2 hónapon stagnált, vagyis ez a tényezõ nem befolyásolta a GYIA-t.