A gyógyíthatatlan betegség csak második helyen az aggodalmak listáján
2016.05.13
A lakosság döntõ többsége aggódik valamilyen váratlan, nemkívánatos élethelyzet bekövetkeztétõl. Jobban féltjük szeretteinket a bajtól, mint magunkat, és nagyjából ugyanannyira tartunk egy halálos kimenetelû balesettõl, mint a munkahely elvesztésétõl – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából, melyet az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel végzett.

Négybõl három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétõl. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57%-a attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet. A gyógyíthatatlan betegség csak második helyre (49%) került az aggodalmak listáján, illetve ugyancsak a képzeletbeli pánik-dobogóra kerültek azok a betegségek, amelyek bár nem gyógyíthatatlanok, de a korábbi életet felborítják pl. a munkahely elvesztése miatt (49%). Sokan tartanak olyan balesettõl, amely miatt maradandó egészségkárosodást szenvednek (45%), és csak ezt követi az anyagi fenyegetettség: a jelentõsebb – lakást, autót érintõ – anyagi kártól a megkérdezettek 41%-a tart. Elgondolkoztató, hogy egy halálos kimenetelû balesettõl alig rettegnek jobban az emberek (38%), mint a munkahely elvesztésétõl (36%). A sort a törlesztõrészlet fizetése zárja, vagyis az emberek harmada fél olyan baleset bekövetkeztétõl, ami miatt késedelembe esne a hitelével.

Annak ellenére, hogy a lakosság döntõ többsége aggódik valamilyen váratlan életesemény miatt, mindössze 30%-uk rendelkezik jelenleg kockázati életbiztosítással. „Sajnos még mindig viszonylag kevesen gondolnak arra, hogy kockázati életbiztosítással készüljenek fel a váratlan események anyagi következményeire. Ennek valószínûleg az az egyik oka, hogy meglehetõsen kevesen rendelkeznek pontos ismeretekkel arról, hogy a kockázati életbiztosítások az egyes élethelyzetekben milyen segítséget tudnak nyújtani” – hangsúlyozta Oláh Attila, a Groupama Biztosító kockázati- és személybiztosítási fõosztályvezetõje.

Keveseknek – a megkérdezettek csupán 24%-ának – van információja például arról, hogy az egészséges életmód csökkenti a díjat, és azt is csak minden negyedik válaszadó tudta, hogy létezik bónuszkifizetés is. Azok körében, akiknek jelenleg is van életbiztosításuk, jóval reálisabb kép él a termékrõl. „Az élettapasztalat és szeretteink féltése egyre meghatározóbb, ahogy haladunk elõre a korban, erre utal legalábbis, hogy a kockázati életbiztosítás iránti igény az életkor növekedésével párhuzamosan nõ” – mondta el Oláh Attila.

A megkérdezettek arról is véleményt nyilvánítottak, hogy kiknek lenne legindokoltabb kockázati életbiztosítást kötni. Az emberek 29%-a szerint a családfenntartóknak, 24%-a szerint a gyermeket nevelõ szülõknek, 20-20% szerint a hosszabb gyógyulás elõtt álló betegeknek és a nagyobb hitelt felvevõknek lenne érdemes biztosítani magukat a váratlan események esetére. De sokan említették azokat, akik most váltak szülõvé, az extrém sportokat ûzõket vagy éppen a munkanélkülieket is, mint a kockázati életbiztosítások potenciális célcsoportját.