A 2011 júniusában végrehajtott közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európai lakosság ma jobban aggódik az éghajlatváltozás miatt, mint 2009-ben, és jobban, mint a gazdasági helyzet miatt.

A felmérés egy másik megállapítása szerint a huszonhét tagállamban sokan számítanak arra, hogy az Európai Unió az évszázad közepére „éghajlatbarát”, kevés szén-dioxidot kibocsátó társadalommá válik.

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa ezt mondta: „Ez reményteli hír! Ez a felmérés azt mutatja, hogy Európa polgárai látják: a gazdaság problémái mellett másfajta kihívásokkal is meg kell küzdenünk. És az európaiak többsége elvárja a politikusoktól és az üzleti élet vezetõitõl, hogy az éghajlatváltozás kérdésével már ma foglalkozzanak. Figyelemre méltó, hogy a közvélemény ma jobban aggódik az éghajlatváltozás miatt, mint akkor, amikor folyamatban voltak a koppenhágai éghajlat-változási konferencia elõkészületei. Különösen a felmérés azon megállapítása érdemel figyelmet, hogy az európaiak több mint háromnegyede szerint az energiahatékonyság javítása új munkahelyeket teremthet: ez bizony erõteljes jelzés az európai döntéshozók számára. Véleményem szerint ennek a felmérésnek minket, a Bizottság munkatársait is bátorítania kell arra, hogy tovább küzdjünk az ambiciózusabb és konkrétabb európai fellépés érdekében.”

A felmérés legfontosabb megállapításai a következõk:

• A megkérdezettek 68%-a rendkívül súlyos problémának véli az éghajlatváltozást (2009-ben ez a szám 64% volt). A felmérésben részt vevõk összesen 89%-a látja ezt a kérdéskört súlyos („rendkívül súlyos” vagy „meglehetõsen súlyos”) problémának. Amikor a felmérés készítõi arra kérték a válaszadókat, hogy osztályozzák egy 1-tõl 10-ig terjedõ skálán az éghajlatváltozás mint probléma súlyosságát úgy, hogy a nagyobb pontszám súlyosabb problémát jelent, akkor az átlagos pontszám 7,4-re adódott; ugyanez az érték 2009-ben 7,1 volt.
• A megkérdezettek szerint az éghajlatváltozás a második legsúlyosabb probléma, amellyel a világnak ma szembe kell néznie – ennél elõbbre csak a szegénységet, az éhínségeket és az ivóvízhiányt sorolták (ez a három kérdés a felmérésben egyetlen kérdéskörként szerepelt). Minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy a legsúlyosabb probléma az éghajlatváltozás. A felmérésben részt vevõk 51%-a szerint az éghajlatváltozás vagy a legsúlyosabb, vagy az egyik legsúlyosabb kérdés (2009-ben ugyanez a szám 47% volt), miközben a gazdasági helyzetrõl ugyanezt csak 45%-uk gondolja.
• A válaszadók 78%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság javítása fellendítheti az EU gazdaságát és a foglalkoztatást – ugyanezen a véleményen 2009-ben az akkor megkérdezetteknek csak 63%-a volt. Az állítást helyeslõk aránya egyetlen tagállamban sem volt kisebb kétharmadnál.
• - A megkérdezettek 68%-a támogatja azt az ötletet, hogy az adók jobban függjenek az energiafelhasználástól. Egy ilyen irányú változtatás minden tagállamban élvezte a válaszadók többségének támogatását.
• - A közvélemény várakozásai szerint Európa 2050-re „éghajlatbarát” társadalommá növi ki magát – ez megegyezik azzal a jövõképpel, amelyet a Bizottság ez év tavaszán az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és versenyképes gazdaság megvalósítása érdekében összeállított stratégiai dokumentumában felvázolt. Tíz válaszadóból csaknem kilenc (88%) várja azt, hogy 2050-ben Európa több olyan energiát fog felhasználni, amelyet megújuló energiaforrásból állítottak elõ, 87% azt, hogy javul Európa energiafelhasználási hatékonysága, és 73% azt, hogy a gépkocsik meghajtása hatékonyabb lesz a mainál.
• A megkérdezettek úgy látják, hogy az éghajlatváltozással elsõsorban a tagállami kormányoknak, az EU-nak és az üzleti élet szereplõinek kell foglalkozniuk. Csak 21%-uk látja úgy, hogy saját magán is van felelõsség, miközben további 23% úgy véli, hogy valamennyi szereplõnek, köztük saját magának is, együttesen kell viselnie a felelõsséget.
• Csak a megkérdezettek alig több mint fele (53%) számolt be arról, hogy az elmúlt hat hónap során maga is tett valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében; amikor azonban a kérdõív arra kérdezett rá, hogy milyen konkrét lépéseket tettek, kiderült, hogy ez az arány magasabb: a válaszadók 66%-a tartozott például azok közé, akik csökkentették és újrahasznosították a háztartási hulladékukat – ez volt a leggyakoribb ilyen irányú tett.