Legkevesebb 13 halálos áldozatot szedett az utóbbi évek legnagyobb vihara, amely vasárnap és hétfõn söpört végig több európai országon.

A közlekedésben számos helyütt súlyos fennakadások keletkeztek, és háztartások százezrei maradtak áram nélkül. A vihar elsõ számú célpontjai Nagy-Britannia, Németország és Franciaország voltak, de az ítéletidõ nem kímélte Hollandiát és Dániát sem.

London 400 kilométeres, 12 fõvonalból álló metróhálózata hat vonalon állt le, illetve akadozott a közlekedés a hétfõ reggeli csúcsforgalomban a sínekre dõlt fák, illetve a szélvihar által a pályára hordott törmelék miatt. A metróhálózaton még tegnap délután is akadozott a forgalom.

A jelentések szerint a Christian jóval súlyosabb vihar lehet a 2007-es Kyrillnél, amely a Swiss Re számai szerint Európa szerte mintegy 3,5 milliárd eurónyi kárt okozott a biztosítóknak.

Az európai szélviharok okozzák a második legnagyobb biztosítói kárt a természeti katasztrófák közül, az Atlanti-óceánon pusztító hurrikánok után.

Ez volt egyébként az idei elsõ nagy európai szélvihar, amely kicsit korábban érkezett, mivel a szezon hivatalosan decemberben kezdõdik és egészen márciusig tart. A meteorológusok által Christiannak keresztelt mostani vihar az elõrejelzõket és a biztosítókat is aggodalommal tölti el a potenciális károk miatt. Mivel az Egyesült Királyságban és Észak-Európában is igen magas a biztosítási penetráció, így biztosan magasak lesznek a biztosítói károk, de a viszontbiztosítókra is hatással lehet Chrisitan.

A katasztrófa kötvények piacát szintén érzékenyen érintheti a mostani szélvihar, mivel jelentõs kitettséggel rendelkeznek az európai szélviharok terén. Számos aktív kötvény ugyanis az európai szélviharok kockázatát a kötvénypiacokra hárítja, ráadásul a kötvények a Christian által érintett területek kockázataira nyújtanak jellemzõen fedezetet.