Miközben az EU-ban az elõzõ negyedévhez viszonyítva a növekedés 0,3 százalékról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat - egyedüliként az EU-ban - 0,9 százalékos visszaesést jelzett. Az ipari termelés 2016 elsõ három hónapjában mindössze 0,3 százalékkal bõvült. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevõ jármûgyártás visszaesése 1,6 százalék. Az autógyártók közleményei, illetve a megyei statisztikák alapján feltételezhetõ, hogy a gondok elsõsorban az Audit érintik. Ugyanakkor az ipari fékezõdés általános jellegét mutatja, hogy a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-ben visszaesés következett be. A leggyorsabban a második legnagyobb iparág, az elektronikai ipar bõvült.
Az építõipari termelés az I. negyedévben 27,6 százalékkal zuhant, ezen belül a mélyépítõipar több mint 50 százalékkal, a magas-építõipar közel 20 százalékkal. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerzõdések alacsony állománya is, ez március végén 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó mintegy 60 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké közel 50 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanakkor kedvezõ, hogy a márciusban megkötött új szerzõdések volumene közel 50 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Mindezek alapján az év során a visszaesés mértékének jelentõs enyhülése várható, de az év egészében így is 10 százalék körüli csökkenés valószínû.
Tavalyhoz képest a kiskereskedelmi forgalom bõvülése is lassult, 4,3 százalékra, de így is dinamikus maradt. A lassulás a fehéredési hatás kifutásának következménye, a dinamizmust pedig mindenekelõtt a vásárlóerõ gyors bõvülése magyarázza.
A reálkeresetek az I. negyedévben 7,4 százalékkal emelkedtek, a vállalkozói szektorban 6,7 százalékkal, a költségvetésiben 7,5 százalékkal - de ezen belül a közfoglalkoztatottak nélkül mintegy 11,5 százalékkal. Ez a tavalyi 2,6 százalékhoz képest élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme 2016-ban 3,5 százalék körül várható.
A fogyasztói árak az idei elsõ négy hónapban alig, 0,3 százalékkal emelkedtek. Az áprilisi 0,3 százalékos emelkedés így is a tizedik legmagasabb az EU-ban - az átlag 0,2 százalékos defláció volt -, a márciushoz viszonyított 0,8 százalékos növekedés pedig a második leggyorsabb. Az MNB májusban folytatta, s feltehetõleg befejezte új kamatcsökkentési periódusát; a jelenlegi 0,9 százalék várhatóan egy jó ideig fennmarad. A Fitch felminõsítése érdemben nem változtatott a forint gyengeségén, a további felminõsítések a vártnál szerényebb idei növekedés, a lazább jövõ évi költségvetés, valamint az MNB körüli botrányok miatt kérdésesek, de elõbb-utóbb megtörténnek.
Az államháztartási hiány az elsõ négy hónapban nagyon kedvezõen alakult: az elmúlt másfél évtizedben még sohasem volt ilyen alacsony a deficit. Ugyanakkor feszültséget vetít elõre, hogy a 2016. évi költségvetés módosítása néhány elõirányzatot - például az oktatás esetében - magasabban állapít meg, mint a beterjesztett 2017. évi költségvetés. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2016. I. negyedév végén a kedvezõ költségvetési folyamatok ellenére 1,6 százalékponttal emelkedett 2015 végéhez képest, mivel a mesterségesen leszorított tartalékokat pótolni kellett.