A GKI MTI-hez eljuttatott elõrejelzése szerint a magyar gazdaság fejlõdése sokéves gyengélkedés után 2014-ben a második leggyorsabb volt az EU-ban. Tavaly is átlag feletti növekedést sikerült elérni, ez azonban a lassulás miatt már elmaradt a régiós versenytársak többségének eredményétõl, idén pedig tovább nyílik az olló: 11 ország közül a magyarnál várhatóan csak a horvát, a bolgár és a szlovén dinamika lesz alacsonyabb.

A világ összevont GDP-jének növekedési üteme a nemzetközi prognózisok szerint a 2015. évi 3,1 százalékról 2016-ban várhatóan csak minimálisan gyorsul. A legfontosabb kockázatot a kínai gazdasági növekedés lassulása és az Amerikai Egyesült Államokban decemberben elindult kamatemelés jelenti. A politikai kockázatok továbbra is jelentõsek, s az EU egységének nemhogy megszilárdítása, de fenntartása sem lesz egyszerû feladat az elõrejelzés szerint.

A magyar gazdaság növekedési üteme 2015-ben nagyjából 1 százalékponttal, 2,7-2,8 százalék körülire lassult - közölték.

A GKI elemzése szerint az idén például a visszaesõ uniós támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt, a bõvülõ fogyasztás ellenére tovább csökken a növekedés lendülete, illetve a bizonytalanabb jármûipari konjunktúra miatt is további fékezõdés valószínû. Kedvezõ, hogy a feldolgozóipar belföldi értékesítése hosszú idõ után 2014-ben emelkedni kezdett, és 2015-ben már csak nagyjából 2 százalékponttal maradt el a kivitelétõl. Igaz, ebben az autóipar beszállításoknak van döntõ szerepe.

Tavaly a gabonatermés 16 százalékkal csökkent; ezen belül a kukoricáé 27 százalékkal, ami az elõzõ öt év átlagától 10 százalékkal is elmaradt. A búzatermés viszont mintegy 20 százalékkal meghaladta az elõzõ öt év átlagát.

Az építõipari termelés 2015 õszén már egyértelmûen kisebb volt az egy évvel korábbinál, a szerzõdésállomány pedig november végén alig több mint fele az egy évvel azelõttinek. Idén a mélyépítõ-ipar további visszaesése miatt csak stagnálás körüli helyzet várható. A kormány által bejelentett lakáspolitikai intézkedések várhatóan csak 2016 közepétõl élénkítik a lakásépítést. A kiskereskedelmi forgalom az elsõ tizenegy hónapban 5,6 százalékkal, de októberben már csak 4,1 százalékkal, novemberben 4,8 százalékkal emelkedett. A lassulás feltehetõleg a fehéredési hatás kifutásának következménye, az online pénztárgépek használata 2014 szeptemberétõl lett kötelezõ. Idén 3 százalék körüli forgalombõvülés várható.

A hivatalos munkanélküliségi ráta a 2015. negyedik negyedévében 6,2 százalékos volt, 1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A tényleges munkanélküliség - a közmunkások többségét ideszámítva - 9-10 százalék között valószínûsíthetõ. Tavaly az elsõ 11 hónapban a költségvetési szektorban 1,7 százalékkal, a legalább ötfõs cégeknél 2,8 százalékkal volt magasabb a létszám. Képzett munkaerõben egyre inkább hány van az elemzés szerint.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedõ adóbevételek ellenére a tervezettnél 326 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Viszont az EU által figyelt GDP-arányos hiány a vártnál kedvezõbben, 2 százalék körül alakult. Az államadósság 2015-ben a GDP százalékában érdemben aligha csökkent. A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal mérséklõdhet.