A törvény abból a célból került a parlament elé, hogy a pénzügyi közvetítõrendszerre vonatkozó szabályozás bizonyos elemeinek felülvizsgálata megtörténjen, valamint egyes európai uniós jogi aktusokat a hazai jogba implementáljanak. Ennél fogva a pénzügyi közvetítõrendszert érintõ egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény változtatásokat eszközöl többek között a fair bank törvény, a hitelintézeteket érintõ jogszabály, a pénzforgalmi, a magánnyugdíjpénztári és a tõkepiaci törvényben, de a változások jelentõsen érintik a biztosítók mûködését is, továbbá a pénzügyi közvetítõrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezéseket is.
Erõsödõ ügyfélvédelem
A Bit. módosításainak egyik legfontosabb eredménye, hogy erõsíti az ügyfélvédelmet, mivel a befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén minimum befektetési összegeket határoz meg, felállítja a költségek átláthatóságának követelményét, valamint a közvetítõk biztonságosabb mûködését célzó rendelkezéseket vezet be.
A fentieknek megfelelve 2017. januárjától a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során új alkalmazandó elõírás lép életbe. Eszerint a befektetésnek az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban, szakszerû végrehajtás mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellõ gondossággal és az ügyfél érdekében kell megvalósulnia, különös tekintettel az árra, a költségre - az alapkezelés során kapott visszatérítést elvonáscsökkentésként beszámítva - és az elvárható hozamra.
Ehhez kapcsolódón szintén januártól a biztosító köteles lesz az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelmûen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma. Ezzel pedig megvalósul a régóta várt szabályozás, ami elõsegíti a biztosítás költségeinek átláthatóságát.
A Bit. továbbá kiegészül egy új alcímmel is januártól, amely a megtakarítási jellegû életbiztosítások különös szabályait tartalmazza januártól. A költségek átláthatóságán túl ennek a szabályozásnak van a legnagyobb jelentõsége, hiszen megakadályozza, hogy a biztosítók az elsõ években költség címén a teljes befizetést elvonják.
A módosítás szerint a megtakarítási jellegû, befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítás esetében a biztosító köteles befektetni az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett
a.) elsõ éves díjrészének legalább a 20%-át,
b.) második éves díjrészének legalább az 50%-át,
c.) harmadik és minden azt követõ éves díjrészeinek legalább 80%-át,
azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan felszámított elvonást a negyedik év kezdetétõl a megfelelés céljából nem kell figyelembe venni.
Ha a szerzõdõ fél a maradékjogával él, vagyis szeretné visszavásárolni életbiztosítását, akkor az elszámolás alapja legalább az elõzõek szerinti minimális befektetési értékek aktuális számlaértéke kell legyen. Tehát januártól már kizárólag a konkrét költségvonzat érvényesíthetõ egy visszavásárlás során történõ elszámolásnál.
A megtakarítási jellegû, de nem befektetési egységhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan is korlátozó rendelkezést vezet be a törvény. Eszerint amennyiben a szerzõdõ visszavásárolná biztosítását, abban az esetben a visszavásárlási érték (vagyis az az összeg, amelyet az ügyfél visszakap szerzõdésébõl) minimálisan az alábbi lehet:
a.) elsõ éves díjrészének legalább a 20%-a,
b.) második éves díjrészének legalább az 50%-a,
harmadik és minden azt követõ éves díjrészeinek legalább a 80%-a
A fenti összegeknél a befizetett díj kockázati díjrésszel csökkentett összegét kell figyelembe venni, hiszen a kockázati részre vonatkozóan nincs visszavásárlásra lehetõség.
Szélesedik a biztosítási titok kiadásának köre
A biztosítási titoknak minõsülõ adatok július 1- tõl kiadhatóak a kártörténeti nyilvántartást vezetõ kárnyilvántartó szervnek, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggõ hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatóságnak, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának is. A módosítás oka nem más, mint hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a KEK KH közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvény-adatokat annak érdekében, hogy a jármûnyilvántartásban nem szereplõ – ideiglenes rendszámtáblát viselõ – egyes jármûvek esetében is hatékonyabban kikényszeríthetõ legyen a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások megkötése, továbbá az ezzel kapcsolatos visszaélések kiszûrése megvalósulhasson.
A fentieken túl a törvény módosítása hiánypótló jelleggel megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetõségét a mezõgazdasági biztosításokkal kapcsolatban hatáskörrel rendelkezõ szervek számára is.
Tájékoztató az ügyfelek védelme érdekében
Amennyiben a Felügyelet valamely biztosító társaság tevékenységi engedélyét visszavonja, abban az esetben ezzel egyidejûleg a biztosítottak érdekeinek védelme érdekében intézkedhet a szerzõdéses állomány átruházása érdekében. Vagyis megállapodhat más biztosítóval az állomány (a biztosítási szerzõdések) átvételérõl.
A törvény módosítása az ilyen veszélyközösség érdekében történõ állományátruházással összefüggésben határoz meg kiegészítõ szabályokat július 1- tõl, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy az ilyen intézkedéssel érintett ügyfeleket – az intézkedés sikertelensége esetén – ne érje hátrány. Ennél fogva kimondja, hogy amennyiben az állományátruházására megtett intézkedések sikertelennek bizonyultak, úgy a Felügyeletnek errõl a honlapján tájékoztatót kell közzétennie, amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerzõdéssel rendelkezõ szerzõdõket a következményekrõl, például arról, hogy felszámolás esetén a tájékoztató közzétételétõl számított 5. munkanapon szûnnek meg a biztosítási szerzõdések.
A módosítás egyértelmûsíti azonban azt is, hogy a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosítási szerzõdéseket teljesíteni kell, mindaddig, amíg azok bármely okból (pl.: felmondás, közös megegyezés, vagy felszámolás elrendelése) meg nem szûnnek. Nem minõsül tehát a biztosító által vállalt kötelezettség növelésének a szerzõdés teljesítése, mivel a kockázat elvállalásakor a biztosító e kötelezettség felmerülésével számolhatott.
Fokozatosan csökken a közvetítõi jutalék
Szintén ügyfélvédelmi szempontból – a közvetítõk biztonságosabb mûködését célzó és a kezdeti jutalék szintjének távlati, lépcsõzetes, mértékletes csökkentését biztosító rendelkezéseket fogalmaz meg a törvény a jövõre nézve. Ennél fogva 2018. január 1- jétõl rendszeres díjas megtakarítási jellegû életbiztosítási szerzõdés vonatkozásában jutalék a szerzõdés létrejöttétõl számított elsõ év terhére - legalább a díjelõírásnak megfelelõ elsõ díjrészlet biztosítóhoz történõ beérkezését követõen – már csak legfeljebb tizenhárom havi díjelõírásnak megfelelõ összegben lesz fizethetõ. Ezt a jutalék összeget a törvény tovább csökkenti tizenkét havi díjelõírásnak megfelelõ összegre 2019. január 1. napjától.
Azonban 2017. év végégi továbbra is a jelenleg hatályos akár tizennégy havi jutalék összeget élvezhetik a közvetítõk.