Felülvizsgálja Egyesült Királyságbeli tevékenységét a QBE csoport
2016.06.30
Közel 500 millió font bevétele származik a QBE-nek uniós tagállamokban befizetett biztosítási és viszontbiztosítási díjakból az Egyesült Királyságban bejegyzett vállalatain keresztül, köszönhetõen a jelenleg még érvényben lévõ EU útlevél-mechanizmusoknak. Nem a Sydney-i székhelyû biztosító az egyetlen, amit hasonló lépésre kényszerít a Brexit.

A Marsh & McLennan Cos. múlt héten közzétett tanulmánya jó kiindulópontot jelenthet a biztosítóknak azon kihívások és lehetõségek felméréséhez, melyekkel Nagy Britannia EU-ból történõ kilépése miatt szembe kell nézniük. A legnagyobb problémát értelemszerûen az jelenti, hogy számos iparági szereplõ londoni székhelyû központokon keresztül fejti ki európai tevékenységét, köszönhetõen az EU útlevél mechanizmusainak, melyek lehetõvé teszik, hogy egy tagországban bejegyzett vállalat a többiben is korlátozások nélkül tudjon mûködni anélkül, hogy azokban helyi képviseletet hozna létre. Alapvetõen emiatt is válhatott a brit fõváros a globális biztosítási piac egyik legjelentõsebb központjává, és éppen emiatt lehet kénytelen hamarosan búcsút inteni ebbéli szerepének. Azok a biztosítók és közvetítõk ugyanis, akik továbbra is mûködni szándékoznak az EU-ban, nagy valószínûséggel át kell költöztessék EU központjukat, vagy egyelõre még nem ismert engedélyeket kell beszerezniük.


A QBE mindenesetre elég egyértelmûvé tette, hogy elõbbi megoldást fogják választani, amennyiben a kiválási tárgyalások során nem sikerül megállapodni az EU útlevélrendszerének folytatólagos alkalmazásáról. Ugyanakkor nem csak az Egyesült Királyságbeli központokkal rendelkezõ biztosítókat érint a kiválás, hiszen a képlet megfordítva is igaz, a brit területeken csak külön megállapodások, vagy új helyi képviselet alapítása útján lesz lehetséges a tevékenység folytatása. Mint a legtöbb esetben, most is a nagyobb, globális jelenléttel bíró biztosítók szenvedik meg a legkevésbé a krízist legalábbis középtávon, az MMC tanulmány szerint leginkább taktikai kihívásokkal kell majd szembenézniük. A napi mûködést ez várhatóan csak minimálisan érinti majd, inkább a meglévõ cégstruktúra átalakítása, az adminisztrációs és hr költségek emelkedése jelentik a fõ problémákat, nem valószínû hogy az ügyféloldal sokat érzékel majd az átmenetbõl. Azonban egyelõre még nem tudni, mire lehet számítani, ez pedig jelentõsen megnehezíti az iparág felkészülését.

Az MMC tanulmány négy lehetséges forgatókönyvet tart elképzelhetõnek:

  • Az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térség tagjává válik

Vitán felül ez okozná a legkisebb zavart. Az Egyesült Királyság továbbra is fizetne az EU költségvetésbe, szabadon hozzáférhetne a közös piachoz, és továbbra is érvényesek lennének rá az EU szabályozások és direktívák, továbbá nem rendelkezne önálló bevándorlási politikával.

  • Bilaterális megállapodás a felek között

Ebben az esetben korlátozott közös piaci hozzáférést kapna az Egyesült Királyság, lényegesen komolyabb hatással bírna a jelenlegi mûködésre.

  • Vámmentes kereskedelmi megállapodás a felek között
Itt is korlátozott lenne az EU piacához való hozzáférés, és a munkaerõ áramlását illetõen is lennének megkötések.
  • Nem születik megállapodás
A WTO vonatkozó szabályai alapján zajlana a két fél között mindennemû kereskedelmi, gazdasági tevékenység, kedvezmények és különleges elbírálás nélkül.