Az Egészségügyi Világszervezet 2014-es statisztikái alapján, Magyarországon az éves egészségügyi kiadások egy fõre jutó összege 1037 dollár, ami a teljes lakosságra vetítve kétbillió-nyolcszáz-tizenkétmilliárd forint. Az említett kiadásokból az állam költsége egy fõt tekintve 684 dollár, a teljes lakosság viszonylatában ez egybillió-nyolcszázötvennégymilliárd forint.

Ezek szerint a lakosságra háruló fennmaradó összeg kilencszázötvennyolcmilliárd forint. Eszerint a hatalmasra rúgó egészségügyi kiadásoknak csupán 66%-át fedezi az állam, 34%-át viszont a lakosság téríti meg. Ez az arány Csehországban 88%, Romániában pedig 80.
A szív-és érrendszeri betegségek a magyar lakosságot fokozottan veszélyeztetik: Magyarországon 2 millió 713 ezer család él és így csaknem minden második családot érint a probléma. Kardiológiai területen 2015-ben 1 millió 529 ezer beteget jegyzett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ami 26 ezerrel több az elõzõ évben regisztrált szívbetegek számához képest. Szomorú, hogy naponta átlagosan 74 új szívbeteggel kell számolni Magyarországon.

Ezen év kardiológiai beavatkozásainak száma 4 millió 346 ezer volt, ami 30 ezerrel több a megelõzõ évhez képest. A kardiológiai járó beteg ellátás átlagos havi költsége összesen 396 millió 503 ezer forint volt 2015-ben.

A MediHelp becslése szerint a lakosság havonta mintegy 134 millió 811 ezer forintot költ kardiológiai kezelésekre, a hálapénzek jelentõs összegét nem számítva. A KSH 2015/2016-os statisztikai tükre szerint a lakosság által hálapénzre fordított összeg közel 8,3 milliárd forintot tett ki. A legnagyobb összeget a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd forint), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek, mûtõsök (508 millió). A házi- és szakorvosok több alkalommal kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint a kórházi orvosok. A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, mûtõsöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forintot zsebelhettek be.

A szívbetegek kezelését nehezíti emellett a szakorvosok és a kórházi fekvõhelyek alacsony száma, illetve a kiszámíthatatlanul hosszú várólisták. Magyarországon 100 ezer fõre 8,9 kardiológus jut, míg Bulgáriában 12,8, Olaszországban pedig már 23,5. A várólisták vizsgálatokra és kezelésekre térségenként eltérõ hosszúságúak. Példaként említve a szív elektrofiziológiai vizsgálatára a várakozási idõ 21-tõl 388 napig is elnyúlhat, a diagnosztikus szívkatéterezésre akár 16-60 napot is kell várni.

Magánintézményeknél gyorsabban elérhetõek ezek a kezelések, ugyanakkor igen magas költséggel járnak. Egy konzultációért meglévõ leletekkel alkalmanként 10 ezer forintot, egy általános vizsgálatért EKG-val és szívultrahanggal 25 ezer forintot, és egy 24 órás vérnyomás és EKG monitorozásért akár 16 ezer forintot is elkérhetnek. A szükséges gyógyszerek felíratása magánorvosoknál akár 5-10 000 Ft-ba is kerülhet. A gyógyulásra fordított kiadások optimalizálhatóak lehetnének magán egészségbiztosítás megkötésével.