A 0,90 százalékos alapkamat tartása mellett szavazott Báger Gusztáv, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Pleschinger Gyula és Windisch László.

A jegyzõkönyvben kiemelik: a monetáris tanács megítélése szerint az év eleji átmeneti lassulást követõen újra élénkül a magyar gazdaság. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki inflációs céltól.

A magyarországi reálgazdasági környezet dezinflációs hatása elõretekintve fokozatosan csökken. 2016 májusában az éves infláció és a maginfláció is csökkent az elõzõ hónaphoz képest. Az alapfolyamatot jellemzõ mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább gyorsult, ami az élénkülõ lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az elõrejelzési idõszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 elsõ felében ér annak közelébe- közölték.

2016 elsõ negyedévében éves összevetésben visszafogottan bõvült a magyar gazdaság kibocsátása. A GDP az elõzõ negyedévhez képest csökkent, amelyben erõs egyedi, átmeneti hatások játszottak szerepet. Az uniós források elmúlt éveknél alacsonyabb lehívása erõteljesen fékezte az építõipari kibocsátást, míg az ipari termelést idõszakos gyárleállások fogták vissza. Az ipari termelés volumenében áprilisban már korrekció következett be, a termelés ismét emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban tovább bõvült. A háztartások fogyasztásának további élénkülése várható a következõ negyedévekben. A munkaerõ iránti kereslet erõs maradt, így a munkanélküliségi ráta áprilisban is alacsonyan alakult.

A jegybank szerint az idei gazdasági növekedés idõbeli alakulását kettõsség jellemzi. Az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követõen a növekedés várhatóan érdemben erõsödik. Az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönzõ intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés újbóli élénkülését eredményezik. A monetáris tanács júniusban a növekedési hitelprogram keretének 100 milliárd forinttal történõ megemelésérõl döntött a gazdasági növekedés további támogatása érdekében. A növekedéstámogató program, a lakásépítések bõvülése, valamint az EU-s források ütemesebb lehívása összességében elérhetõvé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását.

Az elõzõ kamatdöntés óta eltelt idõszakban változékony hangulat jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, amit fõként az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, a fejlett országok vegyes makrogazdasági adatai, a Egyesült Királyság európai uniós tagsága körüli bizonytalanság és az olajpiaci hírek befolyásoltak. A hazai hosszú lejáratú állampapírok hozamai nem változtak érdemben az elõzõ kamatdöntés óta. A magas külsõ finanszírozási képesség és az emiatt csökkenõ külsõ adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintõ monetáris politikát indokol.

A jegybanki elõrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelõ mértékû ösztönzésével. Ha monetáris tanács a jövõben szükségesnek ítéli, nemhagyományos eszközök alkalmazása mellett is dönthet - olvasható a jegybank rövidített jegyzõkönyvében.