A kutatóintézetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentését ismertetve Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a GDP elsõ negyedévi 0,9 százalékos bõvülésével Magyarország sereghajtóvá vált a kelet-európai tagállamok között, és ez a növekedési ütem az EU-n belül is a leggyengébbek közé tartozik. A fogyasztás azonban erõs marad, a nettó export is jelentõsen javul, a beruházások pedig az év vége felé nõni fognak, így az éves növekedés a rossz évkezdet ellenére várhatóan meghaladja majd a 2 százalékot. 

A Kopint-Tárki kutatói arra számítanak, hogy az év második felére érezhetõvé válik a lakásépítést ösztönzõ kormányzati intézkedések élénkítõ hatása. A beruházások visszaesése idén a korábban várt 2 százaléknál erõteljesebb, 4 százalék lehet, jövõre viszont 2 százalékkal ismét nõhetnek a beruházások. 

A munkanélküliségi ráta idén 5,6, jövõre 5,1 százalék lesz. A bruttó keresetek 2016-ban és 2017-ben is 5,5 százalékkal emelkedhetnek. A fogyasztási kiadások dinamikája az év egészében megközelítheti az 5 százalékot, a teljes magánfogyasztás pedig jó eséllyel 4 százalék feletti ütemben nõhet.

A fogyasztói árindex a második félévben árnyalatnyit emelkedhet, elsõsorban a tavalyi alacsony bázis miatt, 2016-ban 0,3-0,4 százalék lehet az éves infláció, 2017-ben pedig 1,6-1,8 százalékra gyorsulhat. 

A Kopint-Tárki szerint mind az idei 2 százalékos, mind a jövõ évi 2,4 százalékos kormányzati hiánycél elérhetõnek tûnik, mindkettõ költségvetési lazítást tartalmaz, enélkül a tényleges egyensúly közelébe kerülhetne az államháztartás.

A brit uniós kilépésrõl szóló népszavazásra a forint is gyengüléssel reagált, késõbb azonban visszaerõsödött. Az állampapírpiacon gyakorlatilag változatlanok a hozamok az egy évvel korábbiakhoz képest. Magyarország továbbra is a régió kockázatosabb befektetési célpontjai közé tartozik. A forint a nemzetközi pénzpiaci folyamatokra érzékeny, a térségben enyhén alulteljesítõnek számít, a rövid távon jó egyensúlyi fundamentumok és az uniós források beáramlása azonban támaszt ad neki. 

Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezetõ kutatója elmondta, a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság rányomja bélyegét a világgazdasági folyamatokra. Az új helyzetre sem a politikusok, sem a gazdasági szereplõk nem voltak felkészülve. A beruházók kivárnak, ami jelentõsen visszafoghatja a növekedést. Hogy milyen mértékben, attól függ, milyen gyorsan konkretizálódnak a brit kiválás feltételei, és milyen jellegû megállapodás születik majd.

A Brexit következményei döntõen a brit gazdasággal szoros kapcsolatban álló uniós országokra lehetnek súlyosak (mint Németország, Franciaország, Hollandia, Irország, Olaszország). A bizonytalanságok mellett készült jelenlegi elõrejelzések idén 3,1, jövõre pedig 3,5 százalékos globális növekedési ütemet várnak, erõsen lefelé mutató kockázatokkal. A kutatók szerint megmarad az alacsony kamatkörnyezet, sõt a brit jegybank is kamatcsökkentésre kényszerülhet. A vezetõ jegybankok továbbra is laza monetáris politikát követnek, az Európai Központi Bank elnöke már kilátásba helyezte, hogy kész további lazításokra. 

Az EU-19 országaiban a korábbi 1,7 százalék helyett 1,5 százalékos GDP-bõvülést jeleznek a kutatók, 2017-re szintén 1,5 százalékos növekedést várnak. Az EU 28-ban 2016-ra 1,9-rõl 1,6 százalékra, 2017-re pedig 1,8-ról 1,5 százalékra vették vissza növekedési elõrejelzésüket. 

Közép-Kelet-Európában a Brexit elsõsorban közvetett módon befolyásolja a régiót, mivel a közvetlen kapcsolatok gyengék.