Te mit teszel, ha fontos, de bonyolult döntéssel kell szembenézned? Szakértőkhöz fordulsz? Adatok után kutatsz? Megbízható barátokat és kollégákat kérdezel meg? A megérzéseidre hallgatsz? Sokan újra és újra ugyanabból a nézőpontból közelítjük meg a döntéshozatalt, ugyanazokhoz az eszközökhöz és szokásokhoz nyúlunk, még akkor is, ha a problémák nagyban különböznek. Ahhoz, hogy jobb döntéseket hozzunk, ki kell törni ezekből a mintákból.

Először is meg kell érteni a saját döntéshozatali erősségeinket és gyengeségeinket: Milyen pszichológia alapján hozod meg a döntéseidet? Mi a jellemző megközelítésed? Milyen gondolkodási, vagy logikai hibák vagy kognitív torzítások szoktak az utadba állni? Ha magadba nézel, hogy mit tekintesz értéknek, az rávilágíthat arra, hogy miért döntesz úgy, ahogyan döntesz. Innen kiindulva pedig meg is változtathatod a berögzült döntéshozatali módszereidet.

Mit jelent a kognitív torzítás?

Az angol cognitive bias kifejezés arra utal, hogy az emberek döntési helyzetben olyan tényezők, a szubjektív valóságuk alapján hoznak döntéseket, amelyek szükségszerűen nem pontosak, ennél fogva a döntés kimenetele hibás lesz. Például hajlamosak vagyunk az olyan események bekövetkezési valószínűségét túlbecsülni, amelyekkel kapcsolatban könnyen jutnak eszünkbe emlékek, példák. Mikor sokat hallunk a hírekben medvetámadásról, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy túl veszélyt jelentenek az emberre. Ezt hívják elérhetőségi heurisztikának, de számos egyéb információfeldolgozást felgyorsító rövidítés, kognitív torzítás nehezíti a helyes döntés meghozatalát.

Problémamegoldó profilok

Cheryl Strauss Einhorn döntéstudománnyal foglalkozó szakember kutatásai során öt különböző típust azonosított, amelyeket problémamegoldó profiloknak (PSP) nevez. Ezek a profilok Einhorn szerint a döntéshozatal személyes megközelítései, amelyek egyéni erősségeinkből és gyengeségeinkből épülnek fel.

Mindegyik esetében felismerhető valamilyen kognitív torzítás, vagyis a döntést befolyásoló szokás és viselkedési minta. Azonban ezek a minták nem törvényszerűek; amint tudatosítjuk magunkban, hogy mire vagyunk hajlamosak, lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy dinamikusabb, rugalmasabb döntéshozókká váljunk.

5 típus:

1. Kalandor: Gyorsan hozol döntéseket, és bízol a megérzéseidben. Amikor egy kihívással szembesülsz, inkább azt teszed, amit helyesnek érzel, minthogy értékes idődet azzal töltsd, hogy végiggondolod az összes lehetőséget.
2. Nyomozó: Értékeled az információt, és mindig újabb tények és adatok után kutatsz. Nem az érzéseidre hallgatsz - látni akarod, mit mondanak a bizonyítékok. Hiszel abban, hogy minél többet tanulsz, és minél jobban elmerülsz a részletekben, annál jobban fogsz dönteni.
3. Hallgató: Bizonyára sok ember van az életedben, akikben megbízol, és akik támogatnak téged. Amikor kihívást jelentő helyzettel vagy bonyolult döntéssel szembesülsz, ezekre az emberekre támaszkodsz, és kikéred a véleményüket és a hozzájárulásukat. Megnyugtat a tudat, hogy nem kell egyedül döntened.
4. Gondolkodó: Átgondolt vagy, ellenállsz a gyors döntések kényszerének. Gondosan mérlegeled a lehetőségeket, meg akarod érteni mindegyiknek a pozitív és negatív oldalait. Nincs szükséged sok adatra, de szükséged van időre és térre ahhoz, hogy úgy érezd, hogy a döntésednek jó oka és indoklása van.
5. Látnok: Nem akarsz megelégedni a megszokottal, és szereted a saját utadat járni. Ha egyértelmű választási lehetőségekkel szembesülsz, inkább egy másikat szeretnél találni, lehetőleg olyat, ami másoknak még nem jutott eszébe. Gyakran megleped a környezeted a döntéseiddel.

Nincs tökéletes problémamegoldó típus, sikeres döntés a különböző gondolkodási folyamatok kombinálásával érhető el. Ha elszakadsz a szokásos megközelítésedtől és megismered a többit, jobban megérthetsz bizonyos helyzeteket, ennélfogva könnyebben hozhatsz helyes döntéseket.