Az idei év elsõ felében több mint 32 ezer viharokkal kapcsolatos kárbejelentés érkezett a Generalihoz, melyek értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A számok évrõl évre nõnek, csak a viharkárokat tekintve (vihar, felhõszakadás, villámcsapás, jégverés – az egyéb természeti károk nélkül) például 2014-rõl 2015-re a Generali Biztosító által regisztrált károk értéke közel megduplázódott, a tavalyi évben megközelítve a 7 milliárd forintot.

A környezetvédelem talán sohasem volt ennyire égetõ kérdés, mint napjainkban, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a klímaváltozás egyre komolyabb gondot jelent a bolygónk számára. Az elmúlt évtizedben a saját bõrünkön is tapasztalhattuk a globális felmelegedés hatásait: Magyarországon a nyár egyre melegebb, a kánikula intenzívebb, míg a tél hidegebb lett. A viharos idõjárás pedig egyre nagyobb károkat okoz országszerte.

A NASA kutatásai sem túl biztatóak: ezek szerint ugyanis idén februárban a globális földfelszíni átlaghõmérséklet 1,35 °C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál.Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következõ 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelõen alkalmazkodni hozzá.

A környezetszennyezés következtében felgyorsult globális felmelegedés miatt egyre nagyobb méreteket öltõ természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie a világnak az elmúlt évtizedekben. Ezt jól mutatja, hogy 1980 és 2011 között 39-rõl 154-re emelkedett az árvízhez kapcsolódó, 43-ról 84-re a viharhoz köthetõ, és 3-ról 15-re az extrém hõmérsékletbõl adódó természeti katasztrófák száma. A váratlan idõjárás okozta károk rendkívül sok területet érintenek, 2013-ban például a természeti katasztrófák által okozott kár a nemzetközi kutatóintézetek szerint 125 milliárd dollár körül volt a teljes világgazdaságban, ami megközelítõleg Magyarország teljes éves GDP-jének felel meg.

A biztosítási szektornak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie e téren. Itthon jellemzõen az árvizek (53, 6%), emellett az extrém hõmérséklet (17,9%) és a viharok (17,9%) okoznak nagyobb gondokat. A MABISZ adatai szerint leginkább a május elejétõl augusztus végéig tartó idõszakban fordulnak elõ a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségû csapadékkal és erõs széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen idõszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt. 

A Generali számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jövõben hogyan adhat megfelelõ válaszokat a klímaváltozás okozta kockázatokra. A biztosítótársaság a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatként 2015-ben csatlakozott az Action 2020 Magyarország Programhoz, amelynek keretében a foglalkoztatás, illetve a fenntartható életmód terén kíván aktívan tenni és elõremutató gyakorlatokkal szolgálni. Szintén ennek a folyamatnak a része a kockázattudatosság-növelés és a papírmentes ügyfélkiszolgálási folyamatok fejlesztése. Ennek eredményeként 2015 óta biztosítási ajánlatainak 90%-a elektronikusan készül, A klímatudatosság jegyében ingatlanüzemeltetése során is arra törekszik, hogy minél kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezve, korszerû világítással, szelektív hulladékgyûjtéssel és megfelelõ hõszigeteléssel mûködtesse épületeit.