A múlt év végi 75,3 százalékos szintrõl az Európai Unió által elvárt 60 százalékos maastrichti adósságszintet a számítás szerint 2024-ben éri el Magyarország, ami három évvel megelõzi az Európai Bizottság idei Fiskális fenntarthatósági jelentésében prognosztizált idõpontot. Az Európai Unió 1/20-os adósságszabálya évente mintegy 0,8 százalékpontos adósságcsökkenést ír elõ, ami az adósságráta csökkenésével a horizont végéig fokozatosan mérséklõdik, emlékeztet a jelentés.

A technikai kivetítés alapján az alaptörvényben elõírt 50 százalékos célérték 2031-re teljesül - hangsúlyozza az MNB. 

Az MNB kivetítése arra épül, hogy a GDP reál növekedése húsz év alatt önmagában 31 százalékponttal csökkenti az adósságrátát, míg az elsõdleges költségvetési többlet majdnem 20 százalékponttal járul a GDP-arányos államadósság csökkenéséhez, míg kamatfizetés összesen a GDP valamivel több, mint 20 százalékával növeli az adósságrátát 2036 végéig.

A húszéves adósságpálya felvázolásához a tanulmány azzal a feltételezéssel él, hogy a 2016-ban 1,7, 2017-ben 2,4 százalékos államháztartási hiány 2018 és 2020 között a konvergenciaprogramban vázoltnak megfelelõen a GDP 1,5 százalékára mérséklõdik, 2021-tõl pedig ezt az értéket veszi alapul hosszú távon várt költségvetési hiánycélként a kivetítési horizont végéig.

Az MNB szerint a kamatkiadások tartós csökkenése mellett ez az elsõdleges egyenlegben enyhe lazítást tesz lehetõvé, de azt is megjegyzik, hogy "a konvergenciaprogramban szereplõ hiánycélok eléréséhez a gazdaság további dinamizálására, fehérítésére, vagy addicionális költségvetési intézkedésekre lehet szükség".

A GDP növekedésére szintén technikai feltevést alkalmazott az MNB, amely szerint 2020-ig 3 százalék körül alakul a növekedés üteme, azt követõen beáll a jelenleg mintegy 2,5 százalékra becsült potenciális szintre. A gazdaság hosszú távú növekedési üteme azonban megfelelõ versenyképességi reformok végrehajtásával tovább növelhetõ, amit pozitív kockázati pályaként vett figyelembe a prognózis.