Az államháztartás uniós módszertannak megfelelõen névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a múlt év végén 27 360 milliárd forint, a GDP 71,7 százaléka volt az egy évvel korábbi 73,9 százalékkal szemben.

Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 71,7 százaléknál 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 73,6 százaléka volt, 2,4 százalékponttal alacsonyabb a 2016. véginél.

Az MNB az elõzõ, 2017 harmadik negyedévi adatközléskor közölte, hogy a pénzügyiszámla-statisztika keretében, kiegészítõ információként teszi közzé az államháztartás Eximbankkal együttes maastrichti adósságát is. Az Eurostat módszertani döntése értelmében ez a kibõvített adósság-kategória a kormányzati szektor maastrichti adósságának fõ mutatószáma. 

Az államháztartás nettó tartozása 24 133 milliárd forint, a GDP 63,2 százalékát tette ki 2017 végén. A negyedik negyedévben a tranzakciók 338 milliárd forinttal, az átértékelõdések 52 milliárd forinttal növelték a folyó áron számított adósságot – tette hozzá jelentésében az MNB.

A negyedik negyedéves 651 milliárd forint finanszírozási igénybõl 403 milliárd a központi kormányzatra, 329 milliárd forint a helyi önkormányzatokra jutott, míg a társadalombiztosítási alapok nettó 81 milliárd többlettel zárták a negyedévet.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye – hitelfelvétele – 2017-ben 665 milliárd forint, a GDP 1,7 százaléka volt, az egy évvel korábbi 156 milliárd forinttal szemben, amibõl 20 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka jutott a negyedik negyedévre.

A háztartások nettó megtakarításai, úgynevezett finanszírozási képességük, 1959 milliárd forint volt a múlt évben, ami a GDP 5,1 százalékának felel meg. Ebbõl 749 milliárd forint, a GDP 7,1 százaléka jutott a negyedik negyedévre. Egy évvel korábban 1587 milliárd forint volt a háztartások éves és 511 milliárd forint a negyedik negyedéves finanszírozási képessége.

A tavalyi negyedik negyedévben a háztartások 887 milliárd forint megtakarítást eszközöltek, míg tartozásaik 138 milliárd forinttal emelkedtek. A megtakarítások több mint fele, 458 milliárd forint készpénzbe és bankbetétekbe ment, és 262 milliárd forintot fektettek be állampapírba, amibõl 160 milliárd az egy évesnél hosszabb lejáratú államkötvényekre jutott. Részvényekre és egyéb vállalati tulajdonrészek vásárlására 112 milliárd forintot fordítottak a háztartások, ami sokszorosa az egy évvel korábbi alig 10 milliárd forintnak és majdnem duplája a harmadik negyedévi 63 milliárd forintnak is.

A kötelezettségek 138 milliárd forintnyi nettó emelkedésébõl 160 milliárd forinttal az úgynevezett egyéb tartozások növekedtek, ezen belül 99 milliárdot az adó- és járuléktartozások tettek ki. Eközben a háztartások hiteltartozása 26 milliárd forinttal csökkent, amihez a fogyasztási hitelek 73 milliárd forint nettó visszafizetése járult hozzá, míg az ingatlanhitelek felvétele 56 milliárd forint volt, alig különbözött a harmadik negyedévi 58 milliárdtól, de lényegesen meghaladta az elsõ negyedévi 11 milliárd és a második negyedévi 29 milliárd forintot.