Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, 2018 végétõl az ország mezõgazdasági területeinek 100 százalékát védetté teszik. Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon a talajgenerátoros jégesõ-elhárítást támogatja leginkább a szakma, Baranya, Somogy és Tolna megyékben mûködtet ilyen rendszert a Dél-magyarországi Jégesõelhárítási Egyesülés (NEFELA).

A kormány a Vidékfejlesztési Program éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és idõjárási kockázatok megelõzésére szolgáló beruházások támogatása keretében 100 százalékos támogatási intenzitású forrást biztosít az országos rendszer létesítésére, amely 2016-2018 között épül ki.

A rendszer mûködtetésére a Kárenyhítési Alapból származó források egy része, valamint - tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság egésze lesz haszonélvezõje a jégesõ-elhárításnak - harmadik felektõl származó önkéntes pénzek állhatnak majd rendelkezésre.

Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2016-ban mintegy 73 700 termelõ kötelezõen és önkéntesen a tagja, a rendszer mintegy 3,71 millió hektár termõföldterületet fedett le. A termelõi befizetések és az állam ugyanilyen összegû kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató forrás áll a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre. 

Így nem növekednek majd a gazdák terhei és a jégesõ-elhárítási rendszer mûködésének finanszírozása nem jelent többletterhet a költségvetés számára sem, Magyarország megmûvelt területei mentesülhetnek a jégkár események okozta jelentõs kártételektõl - olvasható a földmûvelésügyi tárca közleményében.

A NEFELA honlapján található ismertetés szerint a jégesõ-elhárítás során a talajfelszínen mûködõ generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, és ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelõzõen a zivatarfelhõkbe. Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb idõt tölthetnek a pozitív hõmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig jelentõsen csökken méretük.