Száz nap alatt 579 kérelem érkezett a Pénzügyi Békéltetõ Testülethez, melybõl 118 esetben már érdemi döntés is született. Ennek keretében több mint 13 millió forintot ítéltek meg a fogyasztók számára – közölte a tegnapi sajtótájékoztatón Nadrai Géza, a testület elnöke.

A PBT megalakulása elõtt kettõsség jellemezte a békéltetés rendszerét: a kamarák mellett mûködõ békéltetõ testületek, decentralizáltságuk, speciális felkészültségük hiánya, valamint eszköztelenségük miatt nem tudták hatékonyan ellátni a pénzügyi békéltetés feladatát. A PSZÁF ezzel szemben szakmailag felkészült volt ugyan, azonban nem rendelkezett hatáskörrel a szerzõdéses jogviszonyok megítélésére. Nadrai Géza megfogalmazása szerint „aki tehette, az nem tudta, aki tudta volna, az nem tehette”.

Ezt a helyzetet oldotta fel az Országgyûlés döntése, amely kiteljesítette a fogyasztói jogokat a pénzügyi területen, és létrehozta a PBT-t.

A PBT a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltatók (bankok, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, pénztárak, stb.) között létrejött szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyekben jár el. Nem tartozik ugyanakkor hatáskörébe a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos jogviták rendezése. Kötelezõ felelõsségbiztosítás esetén pedig kizárólag a biztosító és a vele szerzõdést kötõ fél közötti jogvitákban jár el a testület.

A testület munkájának jelentõségét és hatékonyságát mutatja, hogy míg 2009-ben összesen 560 pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos ügy keletkezett a békéltetés általános rendje szerint – 2010-ben 880 – addig a PBT felállítása óta eltelt 100 napban 579 kérelmet fogadott, amely jól mutatja a fogyasztók érdeklõdését – közölte Nadrai.

A hatékonyságot mutatja az is, hogy az elsõ száz nap alatt 64 darab alávetési nyilatkozat érkezett a PBT-hez. Az alávetés a pénzügyi szolgáltató írásban tett nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a PBT eljárásának és – egyezség híján – az ennek kapcsán hozott határozatának aláveti magát (ennek hiányában a békéltetõk határozat helyett ajánlást adhatnának ki egy-egy konkrét ügy kapcsán). Általános alávetést tett a takarékszövetkezetek egynegyede, a bankok közül az Erste-csoport, az UniCredit-csoport, az FHB-csoport, a MagNet, a Pannon Bank, a KDB bank és a DRB Bank, míg biztosítók közül a Magyar Posta Biztosító, az Allianz, az ING, az Astra, a QBE Insurance és az UNION vállalta az eljárást. Egyedi ügyekben a Budapest Bank, a Raiffeisen, a Groupama-Garancia és a Generali-Providencia is gyakran tesz alávetést, mely intézmények Nadrai szerint az egyezségre is nyitottabban a fogyasztókkal szemben. Az egyedüli nem együttmûködõ társaság a CIB Bank, melyet a rájuk kirótt, közel 8 millió forintot kitevõ bírságok nagysága is jelez.

Eddig 18 millió forint bírságot vetett ki a PSZÁF

A korábbi békéltetési rendben nem volt szankcionálható az együtt nem mûködõ pénzügyi szolgáltató. A hatályos szabályozás azonban már lehetõvé teszi a szankció kiszabását, mellyel a PBT jelzésére a PSZÁF él is. Eddig összesen 18 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a PSZÁF, mert az adott pénzügyi szolgáltató megsértette a békéltetésbõl rá háruló kötelezettségeket. A legtöbb bírságot eddig a CIB Bank kapta, de az OTP Faktoring, a Merkantil Bank és a K&H autófinanszírozó is kapott már bírságot.

A biztosítókra kevesebb panasz érkezik

A beérkezett kérelmek 43 százaléka bankokhoz, 32 százaléka pedig biztosítókhoz kapcsolódik, az egyéb szolgáltatókat (pénzügyi vállalkozások, takarékszövetkezetek, befektetési vállalkozások, fióktelepek, stb.) a panaszok 25 százaléka érinti.

Az 579 beérkezett ügybõl 564 esetben már megtörtént a feldolgozás, ebbõl 307 eset már le is zárult, 257 eset pedig folyamatban van. A 118 érdemben lezárult ügyben 63 százalékban a fogyasztók, 37 százalékban a pénzügyi szolgáltató számára született kedvezõ döntés. Az ezek kapcsán megítélt összeg 13,2 millió forint volt –közölte Nadrai.

Gyors és ingyenes!

A PBT elsõsorban egyezség létrehozását kísérli meg a felek között, ennek eredménytelensége esetén pedig döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerû, gyors, hatékony és költségkímélõ érvényesítésének biztosítása érdekében.

Mint azt az elnök kifejtette, a testületnek 90 nap áll rendelkezésére törvényileg az ügyek megoldására, a valóságban ezzel szemben azonban átlagosan 39,5 nap alatt lezárták eddig azokat. Ez óriási eredménynek tekinthetõ, ráadásul a kérelmezõk számára az eljárás ingyenes.

Az elnök a kérdésekre válaszolva elmondta, a végtörlesztéssel kapcsolatban még nem érkezett hozzájuk kérelem, a reálhozam kifizetésekkel kapcsolatos ügyekkel pedig nem foglalkozik a testület, mivel ott a felek között nem szerzõdéses, hanem tagsági viszony áll fent.