A biztosítási világnap alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatban a szakember ismertette: Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre, ami alacsony. A lakások biztosítottsága ugyanakkor kiemelkedõ (4 lakásból 3 biztosított), és a kötelezõ gépjármû-biztosításokat is rendre megkötik a zömmel szabálykövetõ magyarok. Emellett a folyamatos díjas életbiztosítások száma - évtizedes csökkenés után - szintén növekszik. Hiányérzet lehet ugyanakkor például a casco szerzõdések, a baleset- és betegségbiztosítások terén. 

Míg Európában az egy fõre jutó életbiztosítási díj 223 euró volt 2014-ben, a nem-életbiztosítási jellegû biztosításokra pedig átlagosan 574 eurót költött egy európai polgár, addig Magyarországon az egy fõre jutó élet- és nem-életbiztosítási díjbevétel együttesen is csak 274 eurót tesz ki. A biztosítottság szintje - a régió országaihoz hasonlóan - továbbra is alacsony Magyarországon, 2014-ben az összes díjbevétel bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2,7 százalék volt - mondta a MABISZ elnöke. 

Pandurics Anett a következõ években az élet- és a gépjármû-biztosítások terén egyaránt növekedésre számít. A tudatosabb vállalati szerzõdõknek köszönhetõen várhatóan nõni fog a munkáltatói biztosítások szerepe is, az egyéni szerzõdések között pedig továbbra is a nyugdíjbiztosítások jelenthetik a húzóágazatot. 

Az öngondoskodás egyre többeknél a mindennapok része, a 20 százalékos adójóváírás 2014. évi bevezetése óta már több mint 150 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítást, s egy átlagos ügyfél körülbelül évi 200 ezer forintot tett félre ebben a konstrukcióban. 2016 õszén a MABISZ lakossági felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjbiztosítások fontosságára és fõbb jellemzõire. 

Arra a kérdésre, mennyiben konkurenciái az állampapírok a biztosításoknak, az elnök kifejtette: a megtakarítási piacon a különbözõ megtakarítási formák versengenek egymással, és ez jól van így, hiszen a különbözõ termékek más-más ügyfélkörnek nyújtanak ideális megoldást, és adott esetben ki is egészíthetik egymást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a biztosítás az egyetlen szektor, ahol akár évtizedekre elõre garantált hozamot lehet kapni a hagyományos életbiztosítások segítségével. Hozzátette, a könnyen hozzáférhetõ megtakarítások hátránya, hogy azokból sok esetben nem nyugdíjkiegészítés lesz, hanem az eredetileg elhatározott nyugdíjcél helyett egy váratlan kiadás fedezésére vagy épp utazásra fordítják a félretett összeget. 

Pandurics Anett kitért arra is, hogy az európai biztosítási szakma a szektor érdekei mellett az ésszerû fogyasztóvédelemért is küzd. A MABISZ a hazai jogalkotó képviselõivel és a felügyeleti hatósággal karöltve hallatta hangját az úgynevezett lakossági csomagolt befektetési és biztosítási termékek (PRIIPs) fogyasztóvédelmi szabályrendszerének minapi újragondolásáért. 

A magyar szabályozásból kiemelte az etikus életbiztosítás koncepciót, amely a jogi szabályozás szigorításával és ajánlásokkal is törekszik az ügyfél-biztosító-közvetítõ hármas hosszú távú szinergiáit elõtérbe helyezni, az eredménye pedig a jobb átláthatóság, összehasonlíthatóság, csökkenõ költségek és nagyobb ügyfélérték. "Olyan elõremutató megoldások kerültek bevezetésre a magyar piacon, hogy nyugodtan állíthatjuk, több területen Európa elõtt járunk" - jelentette ki. 

A szeptember 20-i Biztosítási világnap megtartását 1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív, gazdaságstabilizáló szerepére.