A jelzálogbank augusztus 25-én kapta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyét a programhoz, amelynek keretében a szabályozott piacra bevezetendõ, valamint oda be nem vezetett jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatalára egyaránt lehetõség van. 

Az Erste Jelzálogbank októbertõl forintban denominált fix vagy változó kamatozású jelzáloglevelek forgalomba hozatalát tervezi nyilvános tõzsdei aukciók formájában. A kibocsátások támogatására több forgalmazóból álló modellt alakított ki a jelzáloglevelek szélesebb körû befektetõi elérésére.
A hitelintézet elsõsorban hazai intézményi befektetõk (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) és bankok érdeklõdésére számít. A nagyobb méretû sorozatok másodpiaci likviditásának támogatása érdekében folyamatos, kötelezõ kétoldalú árjegyzést biztosító szerzõdések megkötését is tervezi - közölte az Erste.

Az MNB 2015 júniusában alkotott rendeletet arról, hogy a magyarországi hitelintézeteknek forint lakossági jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálog fedezetû forint forrásokkal kell finanszírozniuk. A JMM bevezetésének fõ célja az volt, hogy az éven túli lejáratú jelzáloghitelek forrásainak struktúráját közelítsék a hitelek futamidejéhez, vagyis mérséklõdjék a lejárati idõk eltérésébõl eredõ kockázat. A devizahitelek forintosításának hatására ugyanis jelentõsen emelkedett a hosszú lejáratú forinthitelek állománya, ezzel megnõtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és betétei között. 

A rendelkezést eredetileg 2016. október 1-jétõl kellett volna alkalmazni, de idén februárban a jegybank 2017. április 1-jére módosította a forint lejárati összhang szabályozásáról szóló rendelet hatálybalépését. Az MNB bejelentette azt is, hogy a 3 milliárd forintnál alacsonyabb lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkezõ intézményeket mentesítik az új elõírások alól. 

Magyarországon korábban három jelzálogbank volt a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank.
Az új szabályoknak való megfelelés érdekében több hitelintézet is bejelentette, hogy saját jelzálog-hitelintézetet alapít, közülük elsõként idén júniusban az Erste Jelzálogbank kapta meg az MNB-tõl a mûködés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Az Este Bank 100 százalékos tulajdonában lévõ jelzálogbankot tavaly decemberben, 3,9 milliárd forint indulótõkével jegyezte be a cégbíróság.

Az MKB Bank ugyancsak saját jelzálogbankot alapított. A hitelintézet BÉT honlapján közzétett közleménye szerint az MKB Bank 99 százalékos, valamint a Gránit Bank 1 százalékos tulajdoni részesedésével megalapított MKB Jelzálogbank Zrt.-t június 13-án jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe, mûködését elõreláthatólag 2016 negyedik negyedévében kezdi meg az MNB tevékenységi engedélyének birtokában. A jelzálogbanknak 2 milliárd forint a jegyzett tõkéje az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgáltatása szerint.

A K&H Bank jelzálogbankjának megalapítása folyamatban van - közölték a banknál az MTI érdeklõdésére. Bába Ágnes, a bank vezérigazgató-helyettese korábban az MTI-nek azt mondta, a K&H 50-90 milliárd forintnyi jelzáloglevelet bocsáthat majd ki saját jelzáloghitelei mögé néhány százmillió és egymilliárd forint közötti költséggel megalapítható leány-jelzálogbankja segítségével. 

A közepes vagy kisebb méretû kereskedelmi bankoknak mérethatékonysági okokból nem éri meg saját jelzálogbankot alapítani, ezek valószínûleg más jelzálogbanktól refinanszírozást vesznek igénybe.