25 évvel ezelõtt nyilvánította az ENSZ közgyûlése október 1-jét az Idõsek Világnapjává. Az azóta eltelt idõben a Föld összlakossága „csak” 48 százalékkal nõtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idõ alatt 166 százalékkal, 800 millió fõ fölé bõvült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bõvült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmû országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bõvült. Magyarországon ez idõ alatt 19-rõl 25%-ra nõtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idõsödése valószínûsíthetõ.

”Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idõsek kényelméért és boldogulásáért tett erõfeszítések eredményeirõl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következõ 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idõsek méltányos életkörülményeinek biztosításáért.” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ fõtitkára. 

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót - valós bérszintjének megfelelõen - bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehetõ adókedvezményhez is hozzájutna. 

A MABISZ a világnap kapcsán olyan élethelyzetekre szeretné felhívni a figyelmet, amikor a felszínes becsléstõl és várakozásoktól messze elmaradhat az illetõ valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

1. Háztartásbeliként dolgozók – Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képzõdik nyugdíjjogosultság sem.

2. Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidõs foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közremûködõ tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértõk becslése szerint 100 ezerre tehetõ azok száma, akik nem fordítanak kellõ figyelmet jövendõ nyugdíjukra.

3. Külföldön munkát vállalók – A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehetõ majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot. 

4. Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt. 

5. Tõkejövedelembõl élõk – Legyen szó tõzsdézésrõl, kisvállalati üzletrészekbe fektetésrõl vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekbõl fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhõtlen idõskort. A tõkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tõke mértéke jelentõsen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhetõ hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Ezekre az élethelyzetekre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító fõszerkesztõje szerint az egyik leginkább javasolható nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás lehet: „A nyugdíjbiztosítás éppen a rendszeressége, a viszonylag szigorú befizetési feltételek miatt javasolt, hiszen ez arra ösztönzi a biztosítottat, hogy ne adja fel megtakarítási céljait. Utólag hálás lesz magának mindenki, hogy kitartott.” Ugyanakkor a szakértõ szerint a biztosítás mellett szól az is, hogy örökölhetõ, ez a stresszes élet miatt aggódó vállalkozók vagy a családjukért nagyobb felelõsséget érzõ háztartásbeliek számára lehet fontos érv. Nem utolsósorban a személyi jövedelemadó-jóváírás formájában igénybe vehetõ 20%-os, évi akár 130 ezer forintos állami támogatás jelentõsen megnöveli a nyugdíjbiztosítások vonzerejét.