Jelenleg is az önkormányzatok rendeletei szabályozzák, hogy egy településen hol és mikor égethető avar és zöldhulladék. Továbbra sincs ugyanis országos hatályú tilalom, így várhatóan a következő hetekben nagy mennyiségben lehulló avar eltüntetése végett ismét sok helyen élnek majd ezzel a rendkívül szennyező megoldással – figyelmeztet cikkében az Agroinform.hu. Pedig az alternatív feldolgozásra számos megoldás kínálkozik.

Bár egy törvénymódosítás 2021 elejétől teljes tilalmat rendelt el az avar-és zöldhulladék égetésére, egy kormányrendelet nyomán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet miatt ez az általános tilalom sosem lépett életbe. Amire pedig ezt a veszélyhelyzetet feloldották, egy tavaly év végi újabb törvénymódosítás újra önkormányzati hatáskörbe utalta az égetés szabályozását.

Jelenleg az avar és kerti hulladék égetésének szabályozása egyes településeken (jellemzően nagyobb helységekben) - már hosszabb ideje - tiltva van, másutt általában az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezik az égetést. Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, maximum 100 ezer forintos bírsággal büntethető. A rögzült szokások, illetve a szigorú szankcionálás hiánya miatt azonban az alkonyatkor ég felé törő füstoszlopok még sok olyan helyen is a vidéki látkép megszokott részei, ahol egyébként tiltott ez a tevékenység.

A kertben keletkező zöldhulladék alternatív feldolgozására ugyanakkor számos megoldás kínálkozik:

• A hulladék egy része (avar, fűnyesedék) egyszerűen szétteríthető olyan helyeken a saját telkünkön, ahol nem zavaró. A kerti hulladék néhány hónap alatt lebomlik.
• Szintén jó megoldás a komposztálás. Ehhez vannak készen megvásárolható komposzt edények, de házilag is készíthető saját komposzt tároló egy kis utánajárás után.
• A nagyobb, feldarabolt gallyak, ágak fűtésre is felhasználhatók fatüzelésű kályhákban, kandallókban
• Azokat a gallyakat vagy fertőzött növényi maradványokat, amelyek a fenti módokon nem tüntethetők el, vagy az önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozó szállíthatja el. Ennek lehetősége és módja településenként jelentősen eltérő.

„A Levegő Munkacsoport által közzétett adatok szerint nem csupán a hulladékanyagokkal való fűtés, hanem az avarégetés jelentősen hozzájárul a rossz levegőminőséghez: 100 kilogramm avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti – hangsúlyozta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Ezért is hárul ebben a kérdésben jelentős felelősség az önkormányzatokra, illetve a hazai szakmai szervezetekre és információszolgáltatókra, hogy minél több helyen megoldás szülessen a zöldhulladék a közösségi elszállítására és feldolgozására, miközben kiemelt feladat a lakosság megfelelő informálása, az alternatív megoldások népszerűsítése és elterjesztése is.”