2021-ben az EU lakosságának (16-74 évesek) mintegy 67%-a vásárolt/rendelt árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül a felmérést megelőző 12 hónapban, Magyarországon 66%. Ez az arány három holland régióban (Drenthe, Utrecht és Zeeland) érte el a 93%-os csúcsot.

A bolgár Jugoiztochen és Severen Tsentralen régiókban volt a legalacsonyabb az interneten keresztül árukat vagy szolgáltatásokat vásárlók aránya (26% és 27% 2021-ben).

Eközben az uniós lakosság mintegy 58%-a használta az internetet banki ügyintézésre a felmérést megelőző három hónapban. Dánia és Finnország minden, valamint Hollandia 12 régiójából 8-ban legalább 90% vett igénybe internetes banki szolgáltatásokat. A finn főváros Helsinki-Uusimaa régiójában volt a legmagasabb az internetes bankolás aránya (96%). Bulgária és Románia minden régiója (Jugozapaden, valamint Bukarest és Ilfov fővárosi régiója kivételével) az internetbankot használók kevesebb mint egynegyedéről számolt be; ez volt a helyzet a közép-görögországi Kentriki Elláda esetében is.

Az egyik leggyakoribb internetes tevékenység a közösségi oldalakon való részvétel volt, így a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Twitter használata. 2021-ben az uniós lakosság közel háromötöde (57%) vett részt közösségi hálózatokban a felmérést megelőző három hónapban. A 16-29 éves fiatalok részvételi aránya (83%) majdnem négyszerese volt a 65-74 évesek megfelelő arányának (23%).

Az a 21 régió, ahol a lakosság kevesebb mint 45%-a vett részt közösségi hálózatokban, kizárólag Németországban és Franciaországban található. Ezek közül több régió túlnyomórészt vidéki vagy legkülső régióként jellemezhető.

Az alábbi ábrán látszik, hogy hazánk valamennyi régiójában a lakosság jóval nagyobb arányban használja az internetet vásárlásra és közösségi média oldalak látogatására, mint internetes bankolásra, szemben mondjuk Ausztriával, ahol ez épp fordított.