Stephanie Packer esete bejárja az amerikai sajtót, s éppen a nyilvánosságnak köszönhetõen megoldódni is látszik. 

A most 33 éves kaliforniai asszonynál négy évvel ezelõtt súlyos és krónikus autoimmun betegséget diagnosztizáltak, s az orvosok közölték is vele, hogy maximum három éve van még hátra. A négygyermekes édesanya már "túlélte" az orvosi elõrejelzést, és most mozgalmat akar indítani Jog az élethez néven. Kaliforniában már van Jog a halálhoz nevû mozgalom, amely az eutanázia (vagyis az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság) szószólója. Az Egyesült Államok e déli szövetségi államában - Oregonhoz, Montanához, Washington államhoz és Vermonthoz hasonlóan - bizonyos esetekben a törvény engedélyezi a kegyes halált, s legutóbb két évvel ezelõtt egy agydaganatban szenvedõ fiatal nõ a sajtó nyilvánossága elõtt jelentette be, hogy az orvos által felírt gyógyszerrel így vet véget az életének. 

Stephanie Packer azonban nem gondol erre, hívõ katolikusként eleve elutasítja a kegyes halált. Amikor azonban az orvosok azt javasolták neki, hogy az addig alkalmazott helyett újabb kemoterápiás gyógyszerre kellene áttérnie, mert ezzel meghosszabbíthatja az életét, az egészségbiztosító közölte vele: az orvosság túl drága, nem fizetik a kezelés költségeit. A beteg nõ megkérdezte: vajon azt a gyógyszert, amelyet az eutanáziához kell igénybe vennie, megtérítik-e? A válasz igenlõ volt, bár a biztosító ügyintézõje hozzátette: a halált hozó medicinának is csak egy részét fizetik ki, a többit magának a betegnek kell állnia. "Leesett az állam" - számolt be az esetrõl két újságnak, a Los Angeles Timesnak és a New York Postnak is az asszony, aki mindazonáltal várt egy ideig, mielõtt "kitálalt" a sajtónak. 

A héten - éppen a sajtóvisszhang miatt - a biztosítótársaság bejelentette: Stephanie Packernek engedélyezi az újfajta kemoterápiás gyógyszert. 

A kaliforniai asszony most egy civil szervezettel közösen a kegyes halál ellen "agitáló" dokumentumfilmet készít Együttérzés és választási lehetõség megtagadva címmel.