Minden eddiginél nagyobb árvizek jöhetnek
2011.06.09
A természeti csapások, viharok, árvizek, aszályok minden évben jelentõs károkat okoznak az épületekben, jármûvekben és a mezõgazdaságban. Az évtizedek során vezetett idõjárási nyilvántartások alapján mindeddig hazánkban is viszonylag pontosan meg lehetett becsülni a viharkárok helyszínének valószínûségét. Az elmúlt évek szélsõséges idõjárása azonban azt mutatja, hogy a szélsõséges meteorológiai események rácáfolnak az összefüggésekre és törvényszerûségre.

„A meteorológiai intézetek számításai és saját kár-adatbázisunk alapján ismertek, melyek a viharos idõszakok és területek, ahol nagyobb eséllyel fordultak elõ nagy kárt okozó meteorológiai események. 100 évre visszamenõleg állnak rendelkezésünkre adatok régiónként arról, hogy mekkora valószínûséggel fordulhatnak elõ ott az egyes természeti károk. Ez ügyfeleink számára is kedvezõ és hasznos módszer, hiszen az olyan kockázatok után nem kell magasabb biztosítási díjat fizetniük, amelyek az õ esetükben nem jellemzõk vagy nagyon kicsi eséllyel fordulhatnak elõ. Az elmúlt évek idõjárási eseményei azonban egyre inkább ellentmondanak a korábbi törvényszerûségeknek. A globális felmelegedés miatt ma már gyakorlatilag bárhol és bármikor kialakulhat komoly károkat okozó vihar a Kárpát-medencében.” – nyilatkozta Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetõje.

Magyarországon a klímaváltással foglalkozó szakemberek szerint elsõsorban a csapadékhiány okozhat gondot a jövõben. Úgy tûnik, a Kárpát-medencében valamivel erõteljesebb felmelegedés várható, mint globálisan. A Kárpát-medencében a gyakoribb aszályok ellenére nõ az árvízveszély is. A nyári csapadék ritkább lesz ugyan, de annál kiadósabb. A felmelegedéssel együtt járó szélsõségek miatt nõ a minden eddiginél hatalmasabb dunai és tiszai árvizek esélye is – derül ki az Agrárgazdálkodási Kutató Intézet 2010-es tanulmányából.

„A hozzánk beérkezett káresetek látványosan alátámasztják ezt a tendenciát. Az elmúlt év természeti nagykáraival kapcsolatos biztosítási kifizetések soha nem látott mértéket értek el. Tavaly több mint 900 millió forintot fizettünk ki ilyen kárt szenvedett ügyfeleinknek. Ez a korábbi öt év átlagának több mint négyszerese. Úgy tûnik azonban, hogy még a közvéleményt sokáig foglalkoztató természeti csapások - például a tavaly nyári viharok és árvizek - sem ébresztették rá azokat, akik nem rendelkeznek lakásbiztosítással, hogy mennyit kockáztatnak. Sõt, a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a katasztrófakárok ellenére 2010-ben tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. Sajnos túl sokszor látjuk, hogy egy hirtelen jött felhõszakadás, orkán vagy villámcsapás pár perc alatt egy élet munkáját teszi tönkre. Érdemes tehát mérlegre tenni, mennyit ér az otthonunk. Már havi pár ezer forintért mindenki talál otthonbiztosítást a biztosítók kínálatában.” – tette hozzá Kaszab Attila.