A gyógyszerhamisításból származó közvetlen károk éves szinten átlagosan mintegy 10,2 milliárd euróra (3000 milliárd forint), a közvetett károkat is figyelembe véve ugyanakkor már 17,3 milliárd (5363 milliárd forint) euróra tehetõek a 2008-tõl 2013-ig tartó idõszakban, derül ki az Európai Unió Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentésébõl.

Az illegális online kereskedelembõl származó közvetlen károk tekintetében a térség legfertõzöttebb országa Bulgária 18%-kal, ezt követi Románia és Magyarország 17%, illetve 13%-kal, ami hazánkra esetében 416 millió eurót, vagyis 130 milliárd forintos kárt jelent. A „legtisztább” ország Finnország és Svédország, ahol statisztikailag nem igazolható, hogy a hamisítás hatással lenne az értékesítésre.

A jelentés hazai vonatkozása kapcsán Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetõje elmondta: „November 5-én az Európai Kereskedelem Napját ünnepeljük, ennek apropóján pedig különösen fontos felhívnunk a fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamis gyógyszeripari készítmények súlyosan veszélyeztetik az egészségüket. Fontos tudni azt is, hogy ezekhez a készítményekhez elsõsorban az online csatornákon keresztül lehet hozzájutni.” Hozzátette: az interneten beszerezhetõ, ellenõrizetlen forrásból származó készítmények hosszú távon csökkentik a fogyasztói bizalmat, emellett jelentõs gazdasági károkat okoznak az egész egészségügynek.

Ilku Lívia szerint a HENT és a Tárki közös éves felmérésének idei adatai is azt a tendenciát erõsítik, hogy a hamis gyógyszert vásárlók aránya, valamint a hazánkban lefoglalt hamis gyógyszerek értéke ugyan jelentõsen visszaesett az elmúlt években, de az illegálisan mûködõ online felületek száma továbbra is emelkedõ tendenciát mutatnak. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a válaszadók 94%-a elutasította a nem megbízható forrásokból származó gyógyszert. Ez a hamisítással érintett kereskedelmi területek közül a legelõremutatóbb fejlemény a lakossági tudatosság szempontjából, ugyanakkor a hazai kutatásból kiderült az is, hogy azok a fogyasztók, akik egy adott gyógyszert, vagy táplálék-kiegészítõt nem patikából szereztek be, azok 17%-a az interneten keresztül jutott hozzá a termékhez. 

„Az említett fogyasztók tévesen úgy vélik, hogy az online beszerezhetõ készítmények legalább olyan jó minõségûek, mint az ellenõrzött forrásból származó termékek, azt gondolják, hogy az internet megbízható forrás, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a felvilágosító kampányokat, amelyek növelik a fogyasztói tudatosságot” – tette hozzá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetõje.

Az említett anyagi károk mellett a gyógyszerhamisítás közvetlenül átlagosan évi 38 ezer ember munkahelyének elvesztéséhez is vezetett az EU-ban, az egyéb kapcsolódó szektorokra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve viszont már csaknem háromszor annyian, évente 90 ezren lettek munkanélküliek. Az említett iparági károkon túl a munkanélküliség következtében jelentõs állami bevételkiesést is regisztráltak a felmérésben: a legsúlyosabb következményt a társadalombiztosítási járulékösszegbõl kiesõ csaknem 800, valamint a személyi jövedelemadó-bevallásból kiesõ csaknem 700 millió euró jelenti. Emellett további 200 millió eurós kieséssel számolhatunk a társasági és osztalékadó kapcsán is, mivel a cégek a kisebb nyereségük után kevesebbet fizetnek az államkasszába – derül ki az Európai Unió Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatalának legújabb jelentésébõl.