Kötelezõ biztosítás a családi házat építõknek is?
2016.11.08
Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetõvé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezõket és a kivitelezõket a 300 négyzetméter alatti, egyszerû bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelõsségbiztosítás megkötésére. Bár már novemberben járunk, a rendeletnek egyelõre se híre se hamva. Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövõbeli építkezõkre?

Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok számára. Az építési hatóságok kivonása a rendszerbõl azonban jelentõsen megnövelte a mûszaki tervezõk és kivitelezõk felelõsségét egy-egy épület szakszerû megvalósításával kapcsolatban.

„Az építõipart érintõ kötelezõ felelõsségbiztosítás bevezetése egyértelmûen az építtetõk érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követõ években bekövetkezõ károkra is biztosítási fedezetet kínál – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ez fontos elõny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemzõ a kivitelezõ cégek néhány év mûködés utáni felszámolása, fantomcégek mûködtetése, ami a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését sok esetben lehetetlenné teszi.”

A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetõségként írja elõ a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhetõ, hogy a bevezetésére csupán a jövõ évben, vagy akár még késõbb kerül sor. Ennek ugyanakkor kevés az esélye, így már most érdemes megvizsgálni, vajon az elõírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.

Átlagosan legalább 200 ezer forinttal növekedhet egy családi ház megvalósításának költsége
A tervezett kötelezõ biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás nélkül, ennek megfelelõen kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelõre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyeknek becsléséhez célszerû a piacon már meglévõ biztosítások díjszintjét alapul venni.

A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkezõ felelõsségbiztosítást kell megkötni.

Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerzõdést követõ 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.

Egy 10 millió forintos tervezõi árbevétellel rendelkezõ mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelõsségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelõs mûszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra esõ biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhetõ biztosítási termékekkel – kiegészítõ szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenõ feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötõk köre jelentõsen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelõsen mûködõ cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentõsen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelezõ felelõsségbiztosítás bevezetését követõen reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel számolhatunk.

Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekrõl, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelõre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelõsségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerzõdõk ezektõl felfelé jellemzõen nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új elõírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetõen eltérõ felelõsségi körök, illetve az eltérõ idõszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelõsségbiztosítás kötelezõvé tételét követõen sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövõben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.

Érdemes lesz betartani
A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az elõírt felelõsségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhetõ meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenõrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minõsülõ hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

Mit tegyünk, amíg nem kötelezõ a biztosítás?
„Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetõk széles körû tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervezõ, mind a mûszaki vezetõ, mind pedig a kivitelezõ személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelõ döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértõje.