Pandurics Anett szerint bíztatóan alakult az idei év is a biztosítási piac szempontjából: az elmúlt 3 év növekedése várhatóan a 2016-os év végére is fennmarad, hacsak valami elõre nem látható, már-már katasztrofális szintû esemény nem rázza meg a szegmenst. A már rendelkezésre álló féléves adatok mindenesetre mind az élet, mind a nem élet ágra nézve kedvezõek, a MABISZ adatai alapján 5,4 százalékkal emelkedtek a díjbevételek az elõzõ év azonos idõszakához mérve, elérve a 473 milliárd forintos szintet.
A hamarosan bevezetésre kerülõ etikus életbiztosítási koncepcióról úgy nyilatkozott, minden fenntartás ellenére az új termékek az egész piacra nézve kedvezõ hatással lehetnek, és lényegében tökéletesen illeszkednek abba a folyamatba, ami a 2008-as válság következtében indult útjára. A válság értehtõ módon ráirányította a figyelmet a hosszútávú befeketetési termékekre, az állami szerepvállalás korlátozott mivoltára, ebbõl eredõen az öngondoskodás fontosságára is. Megmutatta ugyanakkor azt is, hogy bár a kiterjedt, sokszereplõs verseny a legideálisabb környezet, ami elképzelhetõ, ez csak abban az esetben igaz, ha az ugyanazon a piacon tevékenykedõ, más-más profillal rendelkezõ pénzügyi, biztosítási szolgáltatókra ugyanazok, de legalábbis nagyon hasonló szabályok vonatkoznak.
2008 óta lényegében megfogalmazódtak azok az elvárások és problémák amik a hosszútávú életbiztosítással kapcsolatosak: egy komplex, érzelmi tényezõk által erõsen befolyásolt, tanulási folyamattal nem rendelkezõ, roppant bonyolult szakmai nyelvet használó termékrõl van szó. Erre a problémakörre kifejezetten jó válasz az etikus életbiztosítás koncepciója, mely különösen az EU válaszával összemérve mutatkozik meg. Utóbbi esetében ugyanis elsõdlegesen az értékesítés és az ügyfélinformálás egyszerûsítésére, átláthatóságára helyezõdõtt a hangsúly, ami azóta rengeteg ellentmondásos elõírást eredményezett, melyek sok esetben éppen a kitûzött célok ellenében hatnak.
Az uniós normáknak való megfelelésen túllépve azonban bõségesen tartogat kihívásokat a jövõ a biztosítási szegmens számára. Az elmúlt években elképesztõ módon megnõtt a természeti katasztrófák, csapások száma hazánkban. Ezek nem csak darabszámban, de kárértékben és a károk számában is megmutatkozik, köszönhetõen annak is, hogy az átalakuló gazdasági szerkezet következtében egyre nagyobb értékek koncentrálódnak egy helyre. A jövõben ez csak romlani fog, a fagyos napok száma egyre csökken, míg a nyári és hõségnapoké megugrik. Az idõjárás egyre szélsõségesebbé válik, a jégverések, heves viharok számbeli növekedése elkerülhetetlenné válik, így nem lehet sokáig halogatni a kockázatkezelés új alapokra helyezését, különösen a mezõgazdasági illetve lakásbiztosítások területeit érintõen.