A ma megszokottnál jóval tovább terjed a nem is olyan távoli jövõben a biztosítók felelõssége Kerekes Antal, a PricewaterhouseCoopers Magyarország partnere szerint. A szakember a MABISZ 2016-os konferenciáján vázolta fel a hazai biztosítók lehetõségeit illetve az elõttük álló kihívásokat.Kerekes Antal szerint bármilyen biztosítói profilról legyen szó, alapvetõen hat globális trend alakulása mentén kell meghatározni, illetve folyamatosan újradefíniálni valamennyi biztosító tevékenységét:
- Társadalmi változások: a demogrfáfiai változásoktól kezdve a vásárlói szokások megváltozásáig lényegében minden fogyasztást közvetlenül vagy közvetve érintõ társadalmi folyamat ide tartozik.
- Technológia: habár ezen a legtöbbször az értékesítési csatornák korszerûsítése értjük, ez csak egy kis szelete annak. Ide tartoznak a biztosítói munkafolyamatokat, gyakorlatokat, üzletmenetet átalakító, megkönnyítõ fejlesztések, az adatgyûjtés új formáit lehetõvé tévõ eszközök is.
- Környezet: klímaváltozás, természeti katasztrófák, de az egyéb átalakuló környezeti adottságok is.
- Versenyhelyzet: mindazon területek és tényezõk, melyek mentén a szereplõk versenyezhetnek egymással, a legelemibb ilyen az árképzés, beleértve a használat alapú díjazást, de akár a transzparens mûködés is ilyen lehet.
- Politika: alapvetõen a szabályozási környezet, a geopolitikai kockázatok tartoznak ehhez a csoporthoz.
- Gazdaság: a klasszikus tevékenységet befolyásoló gazdasági hatások, mint például az urbanizáció, az infláció, vagy akár az új növekedési lehetõségek.
A biztosítóknak mindezeket figyelembe véve fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy kiknek, mit, hogyan akarnak értékesíteni olyan módon, hogy az fenntartható is legyen. A fentiek alapvetõnek hangzanak, de figyelembe véve, hogy a felsorolt trendfaktorok még soha ilyen intenzitással nem változtak ilyen rövid idõ alatt, illetve ilyen nagy mértékben, muszáj mindenképpen kitérni rájuk. Hogy csak a legalapvetõbb dolgot említsük, már a "kiknek" kérdésre sem adható ugyanaz a válasz, mint akár 10 évvel ezelõtt. Idõközben felnõtt egy olyan generáció, ami már az Interneten szocializálódott, a klasszikus értelemben vett leginkább fizetõképes célcsoport már digitálisan edukált, és valóban csak évek kérdése, hogy mindenki elérhetõ legyen valamilyen digitális csatornán. Ez Magyarországon sincs másként, sõt kifejezetten jól penetrált országnak számítunk, aminek a következményei is érezhetõk: a fogyasztók egyre tudatosabbak, egyre könnyebben szervezõdnek fogyasztói közösségekbe. Ennek egyik leglátványosabb területe a P2P biztosítások megjelenése, ami lényegében kiveszi a biztosítók kezébõl a kockázatközösségek szervezésének eszközét, ezeknél ugyanis már maguk a fogyasztók döntenek róla, kivel kívánnak ilyenbe szervezõdni.
Ezzel párhuzamosan más közösségi megoldások is elõtérbe kerülnek, mint azt az Uber és az Airbnb példája is megmutatta, az átlagember egyáltalán nem zárkózik el attól, hogy kihasználatlan kapacitásait áruba bocsájtsa, on demand jelleggel, bizalmi alapon és mindent átható közösségi élménnyel. Változik a hozzáállás is, és az ezt kiszolgáló technológiák köre is, gondoljunk csak az egészséges életmód elõretörésére és a különféle diagnosztikákat lehetõvé tévõ smart megoldásokra, viselhetõ eszközökre. A technológiai robbanás eddig elképzelhetetlen üzleti és teljesen új felelõsségi modelleket teremt, melyben a biztosítóra is az eddiginél lényegesen nagyobb szerep hárul, illetve hárulhat.
Tévedés ne essék, ez nem öncélú tevékenység, sem az új platformokra szabott üres marketingfogás: Az egészséges életmód példájánál maradva az okoseszközök által közvetített információk alapján személyre szabható tanácsadás nem csak az ügyfélélményt, így az ügyfélmegtartást fokozza, de a biztosító számára is kifizetõdõbb, ha minél alacsonyabb kockázatú ügyfelekkel rendelkezik, különösen ha a rá leselkedõ kockázatok csökkentéséért a biztosítás történetében elsõ alkalommal valóban kézzelfogható intézkedéseket hozhat. Ezzel átfedésben a biztosító társadalmi felelõssége, illetve mozgástere is megnõ, hiszen a kockázatcsökkentésre adott motivációi társadalmilag kifejezetten hasznos irányokba mozdítja el az ügyfélkört: egy egészségesebb társadalom, a kevesebb baleset, a kevesebb lakáskár mind olyan dolgok, melyekbõl végsõsoron mindenki profitál.
Kérdés azonban, hogy ki fogja ezeket a szolgáltatásokat megvalósítani? A biztosítók, vagy a szektoron kívülrõl érkezõ szereplõk, esetleg a semmibõl elõtûnõ insurtech vállalkozások? Nem irigylésre méltó a biztosítók helyzete ebben a tekintetben, a fenti riválisok mellett könnyen elõfordulhat az is a nemzetközi csoportok részeként mûködõ egységeknél, hogy adott esetben saját anyavállalatuk globális termékeivel is fel kell venniük a versenyt. Számos biztosító úgy döntött, saját inkubátorok létrehozásával gyûjti egybe azokat az innovációkat, melyeket idõvel saját portfóliójába emelhet be, de bizonyosan lesznek olyanok is, akik akvizíciók révén teszik magukévá az új technológiákat. Jelenleg nagyon az elején járunk a folyamatnak, egyelõre a többség keresi az utat, hogyan vegye fel a digitális kesztyût, hogyan álljanak az új és a régi versenytársakhoz, kiegészítik majd egymást, vagy vetélytársakként jelennek meg.
Bárhogy is legyen, egyértelmûen most jött el a cselekvés ideje. Aki elsõként tud igazán nagyot dobni a piacon, elképesztõ elõnyre tesz szert, gyakorlatilag ennek az új, igényes, fizetõképes ügyfélkörnek a színe-javát megszerezheti magának, és olyan tapasztalatokra tehet szert, melyekrõl a késõbb kapcsolók csak álmodhatnak.