Tavalyi évben némileg kevesebben vették igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adóvisszaigénylést. Nem véletlenül, hiszen a családosok visszakaphatták befizetett személyi jövedelemadójukat. Így is fejenként átlag 52 ezer forint feletti adókedvezményről beszélhetünk, ami a legmagasabb a 2014-es bevezetés óta. Idén már csak néhány hét maradt a keretek kihasználására – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre történő öngondoskodást, azóta vehető igénybe adójóváírás a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. Az öngondoskodást segíti az is, hogy az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.
Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.
A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A tavalyi év rendhagyó volt, hiszen a kisgyermekes családok visszakapták a befizetett személyi jövedelemadójukat. Ennek következtében csak azok vehették tavaly igénybe a befizetéseik után járó adójóváírást, akik nem tartoztak az szja-visszatérítésre jogosultak körébe, továbbá azok, akiknek az szja-visszatérítés 800 ezer forintos felső határán túl is maradt annyi adója, hogy a nyugdíjcélú befizetésekhez kapcsolódó adójóváírást is igénybe vegyék. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint a 2021. adóévre vonatkozóan még így is több, mint 255 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, 13 milliárd forintot meghaladó összegben. Ez fejenként átlag 52 ezer forint feletti adókedvezményt jelent, ami a legmagasabb a kedvezmény 2014-es bevezetése óta.
Nyugdíjbiztosítások esetén kétféle díjfizetési típus létezik: a rendszeres díjfizetésű és az egyszeri díjas biztosítások. Utóbbi azok számára előnyös, akik nem kívánnak rendszeres díjfizetési kötelezettséget vállalni, ugyanakkor egyszeri, nagyobb összeget félre tudnak tenni nyugdíjcélra. Fontos, hogy ebben az esetben egyszeri adójóváírás igényelhető. Mindezek mellett lehetőség van eseti díjak befizetésére is, amelyekre ugyancsak adójóváírást lehet igénybe venni.
Akkor sem kell aggódni, vagy a szerződést megszűnteti, ha átmeneti pénzügyi probléma miatt a szerződő nem tudja fizetni a rendszeres díjakat, a hazai biztosítók ugyanis a tartam alatt lehetőséget nyújtanak akár szüneteltetésre, vagy díjcsökkentésre is.
Magyarországon ma nagyjából 445 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés jut a közel 4,9 millió fős aktív korú népességre, vagyis a lakosság hozzávetőleg 10 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. Az idei harmadik negyedév végén a folyamatos és az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele meghaladta a 93 milliárd forintot. Emellett az eseti díjbefizetések értéke megközelítette a 14 milliárdot. Az egyes szerződésekre jutó éves befizetések összege, vagyis az átlagdíj is évek óta növekszik, 2021 év végén a folyamatos díjas nyugdíjbiztosítási szerződések esetében 277 ezer forint volt. Ez az összeg átlagosan több mint 55 ezer forintos adójóváírásra jogosít, vagyis bőven van még lehetőség a maximális adójóváírásra jogosító befizetések eléréséhez.
