„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelõs igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezõbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévõ (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy idõben vállalkozások újabb köre számára is elérhetõvé teszik a biztonságos mûködést garantáló vagyonbiztosításokat.”
Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelõen biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhetõ mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentõsen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhetõ gazdasági bõvülés a következõ néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötõ kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.
A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzõbbek:
- Nem számolunk az üzemszünet jelentõségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerzõdéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezõvel, pedig nem csupán termelõ vállalatokat, hanem különbözõ szolgáltatást végzõ cégeket is könnyen bedönthet, ha egy idõre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülõ költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülõ fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
- Megfelelõ felelõsségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelõsségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos fõbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelõsségbiztosítás mellett célszerû a vállalkozás profiljának megfelelõ, felelõsségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
- Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.