A kis- és közepes vállalatok vezetõinek mindössze 8 százaléka véli úgy, hogy vállalatának mûködésében gondot okoz a korrupció vagy a kenõpénz jelenléte és még ennél is kevesebben, 3,7 százalékuk tart attól, hogy munkatársaik adatokat szivárogtatnak ki a vállalattól – derül ki a kutatásból, mely a KKV vezetõk véleményét mérte fel a vállalati visszaélések kapcsán. Az EY tapasztalatai szerint ugyanakkor a probléma markánsan jelen van az üzleti életben. A vállalatok bevételük 5-7 százalékát veszítik el visszaélések következtében. Ez a szám még egy jól mûködõ KKV-t is arra ösztönöz, hogy megtegye a szükséges lépéseket a megelõzés érdekében.

A megkérdezettek mindössze 9,5 százaléka válaszolta, hogy az utóbbi öt évben érte valamilyen kár a vállalatát csalás vagy visszaélés miatt. Ez felveti azt a kérdést, hogy a vállalatvezetõk felismerik-e a korrupcióra figyelmeztetõ jeleket cégüknél.

„A kutatásunkban megkérdezettek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom önmagában elegendõ a visszaélések megelõzésére. Bár a bizalom ilyen szintû jelenléte a hazai KKV szférában örömteli, sajnos a tapasztalataink azt mutatják, hogy ez önmagában nem elég. Ahhoz, hogy egy KKV stabilan és kiszámíthatóan tudjon mûködni, a bizalom mellett szükség van olyan kontrollokra, amelyek felderítik az esetleges visszaéléseket, amelyekkel megelõzhetõek vagy csökkenthetõek az ebbõl fakadó károk” – véli Fábián Lívia, az EY Felelõs Üzleti Mûködés Szolgáltatások Igazgatója.

Gyakori hiba a kis- és középvállalkozások esetében, hogy nem fordítanak kellõ figyelmet a szállítók, ügyfelek, munkavállalók kellõ megismerésére és figyelemmel követésére. A leendõ ügyfelekkel és a meglevõ üzleti partnerekkel kialakított kapcsolatok kockázatának ellenõrzése kritikus lehet, mivel súlyosan veszélyeztetheti például a cég likviditását. Hasonló hiányosságokat tapasztalnak az EY szakértõi a cégvagyon elemeinek és azok valós értékének felismerésében. Tapasztalataik szerint a vállalat kritikus digitális vagyontárgyainak megfelelõ értékelése és védelme kifejezetten gyerekcipõben jár még.

A belsõ visszaélések különösen veszélyesek lehetnek a kis- és középvállalatok esetében. Ezek átlagban másfél évvel az elkövetés után kerülnek napvilágra, ennyi idõ alatt azonban akár végzetes kárt is okozhatnak. Emiatt kulcs fontosságú, hogy a cégnek legyen kidolgozott folyamata a visszaélések bejelentésére, kezelésére, azaz a kollégák felismerjék és jelentsék is a visszaéléseket.