Az 2022-es nyarat követően egy dolog maradt biztos: a klímaváltozás hatásai felerősödtek, ami csak fokozni fogja a meglévő inflációs nyomást, világszerte növelve a zavargások kockázatát – állítja Verisk Maplecroft vezető elemzője. A társadalmi-gazdasági kockázatok 2023-ban kritikus szintre juthatnak.
Miközben a világ a pandémia által kiváltott, majd az ukrajnai orosz invázió által súlyosbított megélhetési válsággal küzd, az éghajlatváltozás csak tovább rontja az amúgy is feszült energia- és élelmiszerbiztonsági kilátásokat. A tartósan magas energia- és élelmiszerárak - és a hiány veszélye - fokozza a társadalom elégedetlenségét. Ennek eredményeképpen 2023-ban mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban egyre gyakoribbá válhatnak a zavargások.
A világ nincs felkészülve a súlyosbodó éghajlati kockázatok kezelésére
A globális kockázati és stratégiai tanácsadó cég, a Verisk Maplecroft Cascading Climate Risk Resilience modellje azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás másodlagos hatásainak - például az erőforrások bizonytalanságának, a tömeges migrációnak, a polgári zavargásoknak és a politikai instabilitásnak - az enyhítéséhez szükséges biztonsági háló a feltörekvő és a fejlett piacok széles körében szakadozott.
Bár a fejlett világ többsége jobb strukturális ellenálló képességgel rendelkezik a halmozódó éghajlati kockázatok ellensúlyozására, egyetlen ország vagy régió sem védett az éghajlatváltozás hatásai által kiváltott láncreakciókkal szemben. A nyáron az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szemben "elszigeteltebb" európai gazdaságokban tapasztalt súlyos aszály fokozta a már meglévő inflációs nyomást, ami várhatóan tovább növeli a megélhetési válságot.
Az aszály okozta alacsony vízszintek a főbb európai hajózási útvonalakon nemcsak az ellátási lánc folyamatosságát és a költségeket veszélyeztették, hanem akadályozták az energetikai átmenetet is, mivel egyes nukleáris és vízenergia-kapacitásokat le kellett állítani, ami a kormányokat a fosszilis tüzelőanyagok felé kényszerítette vissza. Az aszály a mezőgazdasági terméshozamokra is hatással volt. A kukorica, a szójabab és a napraforgó várhatóan 16%-kal, 15%-kal, illetve 12%-kal marad el az 5 éves átlagtól. A jelenlegi műtrágyahiánnyal és az ukrajnai háború tovagyűrűző hatásaival kombinálva arra számítunk, hogy a csökkenő terméshozamok erős inflációs nyomást fognak fenntartani az egész EU-blokkban, ami folyamatos hatással lesz a fogyasztókra és életminőségükre.
Kicsit távolabbra tekintve Maplecroft adatai azt mutatják,
hogy a
hőstressz világszerte egyre nagyobb problémát jelent majd az élelmezésbiztonság
szempontjából. A hőstressz már most is 20 országban jelent extrém
kockázatot a mezőgazdaságra, de 2045-re ez a szám 64-re emelkedik. A
mezőgazdaság a jelenlegi és a jövőbeli hőstresszkockázatok tekintetében is a
legmagasabb rangsorba került a tanácsadó cég által készített Industry Risk
Analytics adatai szerint, amely 198 ország 80 iparágára vonatkozóan 51
különböző kockázatot mér.
2023 első fele megrázóbb lesz, mint 2022
Ahogy a háztartások érzik a magasabb energia- és élelmiszerárak szorítását, úgy nő a Maplecroft várakozásai szerint a a munkabeszüntetések és a szélesebb körű polgári zavargások kockázata. A kormányoknak nehéz harcot kell vívniuk annak megakadályozására, hogy a társadalmi-gazdasági tiltakozások nagyobb kormányellenes akciókká alakuljanak át.
Adataik azt mutatják, hogy 2022 második és harmadik negyedéve között 101 országban nőtt a polgári zavargások kockázata. Mivel a világ országainak több mint 80%-ában 6% feletti az infláció, a nyomás tovább fog nőni, és a társadalmi-gazdasági kockázatok 2023-ban elérik a kritikus szintet.
Csak az élelmiszer- és energiaárak jelentős csökkenése állíthatja meg a polgári zavargások globálisan növekvő tendenciáját. A recessziós félelmek azonban erősödnek, a tanácsadó cég pedig arra számít, hogy az infláció 2023-ban rosszabb lesz, mint 2022-ben.
A legjelentősebb polgári zavargásokra valószínűleg ott kerül sor, ahol a lakosságot csak korlátozottan lehet megvédeni a megélhetési költségek emelkedésétől. A legnagyobb kockázatot azok a közepes jövedelmű országok viselik, amelyek elég gazdagok voltak ahhoz, hogy szociális védelmet nyújtsanak a világjárvány idején, de 2022-ben már küzdelmet jelentett a szociális kiadások magas szintjének fenntartása.
Ami különösen aggasztó a cég szerint, hogy a globális felmelegedés hatásainak erősödésével az éghajlati hatások egyre erősödő és felgyorsuló hatását fogjuk látni. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy még csak egy új globális válságciklus elején járunk. Az üzleti élet egyik következő nagy kihívása, hogy megértse, hol fognak ezek az egymással összefüggő kockázatok megjelenni.